tag:blogger.com,1999:blog-42544973618405204132024-03-13T08:51:32.296-07:00වෙ රෝ නි කාජිවිතය මත දිග හැරෙන ආදරය......වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.comBlogger95125tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-36253508953752594662023-07-10T02:09:00.002-07:002023-07-10T02:09:44.345-07:00 වෙරෝනිකා මැරෙන්න තීරණය කරයි!<br /><p style="-webkit-text-stroke-width: 0px; color: black; font-family: "Times New Roman"; font-size: medium; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: medium;"><span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"><br /></span></span></p><p style="-webkit-text-stroke-width: 0px; color: black; font-family: "Times New Roman"; font-size: medium; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: medium;"></span></p><div class="separator" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; clear: both; color: black; font-family: "Times New Roman"; font-size: medium; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align: center; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: medium;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi61NX-WAQuUou-ER3ib9vlH3AY1whlSMAd3E56FyhJLV9ePgyo3iVwL76t6PsQTc4zeN63_bJLHPsKaHbniSJUmQYgJqgKH3tSgAza9k5Ah8J0AtWKL9AtD1q-KMjuCiDuIGTul_w9ZithEUxq2UCc8A1G_834HW9RnTpT7r7zQdrpzVfNLtVTf8TRLtT2/s300/images%20(1).jpeg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="168" data-original-width="300" height="247" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi61NX-WAQuUou-ER3ib9vlH3AY1whlSMAd3E56FyhJLV9ePgyo3iVwL76t6PsQTc4zeN63_bJLHPsKaHbniSJUmQYgJqgKH3tSgAza9k5Ah8J0AtWKL9AtD1q-KMjuCiDuIGTul_w9ZithEUxq2UCc8A1G_834HW9RnTpT7r7zQdrpzVfNLtVTf8TRLtT2/w441-h247/images%20(1).jpeg" style="cursor: move;" width="441" /></a></span></div><span style="-webkit-text-stroke-width: 0px; color: black; font-family: "Times New Roman"; font-size: medium; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /><span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"><br /></span></span><p style="-webkit-text-stroke-width: 0px; color: black; font-family: "Times New Roman"; font-size: medium; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"></p><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: medium; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="color: black; font-size: x-large;"><b>ද</b></span><span style="color: black; font-size: large;">හසකුත් වේදනාවන් දරාගෙන වුවද සෑම උදයකම හිමිදිරිය සේ ඈ සිනාසුනාය, සිපගත්තාය, වැළදගත්තාය. අසීමිත වේදනාව පසෙකලා දින සති මාස මා හා ගෙව්වාය. නමුදු ඇගේ ප්රේමණිය හැගීම් මරාගෙන වේදනාව එන්න එන්නම උඩුදිව්වාය. ඉතිං ඒ වේදනාව උහුලණු බැරිම තැන ලය පැලී ඈ මිය ගියාය. </span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා! සිහියකින් හා අසීහියකින් මා උමතු කල එකම ප්රේමය! ජිවිතය සියලු දේ නොසගවා මා හා බෙදාගත් ප්රේමය! ඇසිල්ලකින් මා වසගකරවා මන්මත් කරවු ප්රේමය! හදවතේ හැම අස්සක් මුල්ලක් නෑරම අයිතිකරගත් ප්රේමය! එහෙත් දැං ඈත ස්ටෙප්ස් තණ බිමට නුදුරෙන් වු ගව පට්ටියට එහායින් අසල ඇති ලදු ගාලේ ඇගේ ප්රේමණිය හදවත වළ දමා ඇත. අවුරුද්දකට පෙරාතුව හිටවු එකම ලීලි මල් පැලයෙන් ලිලී මල් යායක් ඇගේ හදවත් පුරා දැං අරක් ගෙන ඇත. සීත සුළගේ වුවද සීනු හඩ නගමින් ලිලී මල් නැටුවේය. </span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">ප්රේමය බරට අරගෙන වේදනාවන් මට ඉතිරි කර ඇය දැං විශ්වයේ කොතැනක හෝ සැරිසරමින් සිටිනවා ඇති. </span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;"><br /></span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><p style="text-align: left;"><span style="font-size: large;">කළෙක ප්රේමය වෙනුවෙන් මරාගෙන මැරෙන්න බෝම්බකාරියක් වු ඇ; ප්රේමය ඇතැර ජිවිතයේ සිහිනය වෙනුවෙන් බැද තිබු බෝම්බය පුපුරවාගෙන මිය ගොස් අදට අවුරුද්දකි. සත් දොහේ මතක බණ හංදීයේ බාර් එකේ දුන් පසු ඈ වළ දැමු පැරණි මතක ආයෙමත් හාරන්නේ අවුරුද්දකිනි. එතරම්ම දිගු කාළයක් මා මාවම රවට්ටමින් හැංගෙමින් කට්ටි පැනමින් සිටියේ තවමත් කියා හෝ ලියා ඉවර නොකල ශේෂයක් ගලක් මෙන් බරට හිත තුල තබාගෙනය. එසේ නොවිනම් සිරෝසියස් හෝ පිළිකාවකින් මාද මිය යන්නට ඉඩ තිබිණි. ඇගේ සියදිවි හානිකර ගැනිම මගේ පව නිසාවෙන්ම ඒ වේදනාව විදව විදවා මාද ලය පැලි මිය යායුතු බැවින් මම ජිවිතයේ ලග වංගු නැව්වේමි. සෑම රෑයකම මැද නැගිට යහනේ අනෙක් පස ඈව සෙව්වෙමි. සෑම හිමිදිරියකම ඇගේ හාදු නැතිව හිත සුසුම් ලෑවෙමි. සෑම වෙහෙස කර දිනක අවසන වු නිශ්ෂ්බ්දතාවය මා නොමරා මැරුවෙමි. ඉතිං ඇය තබා ගිය මං සළකුණු හැමතැනමය. මෙතරම් කාළයක් බර සුසුමක් හෙලා අනෙක් මොහොත හා ගැට ගැසී ජිවිතය ගෙවුණේය. වේදනාව නිහඩ සුසුම් වල පාවී ඈතට ඇදුණි. ඒසැණින් තවත් මතකයක් හදව පහුරු ගෑවේය.</span></p></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: medium; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: medium; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: medium;"> </span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: medium; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: medium;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGsjWxq6SBkoaRkOiIjSslOpyVIR_e4gPEJ2L5Oujk1qUM3p3oYDyvyIi06pyCquRJEOuIw2zHYspken01svkrAGW0ses3QhWVVnvaZsQaVU-Oqj6IoDevfaB5I7X-82mrq2vYl-w-OEBA7xVQCMdftTuPvsSR0OmMb7bQOj7mf3g_v2oB7ySMkO3UnhZg/s2832/photo-1683832729080-4131306edca1.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2832" data-original-width="1887" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGsjWxq6SBkoaRkOiIjSslOpyVIR_e4gPEJ2L5Oujk1qUM3p3oYDyvyIi06pyCquRJEOuIw2zHYspken01svkrAGW0ses3QhWVVnvaZsQaVU-Oqj6IoDevfaB5I7X-82mrq2vYl-w-OEBA7xVQCMdftTuPvsSR0OmMb7bQOj7mf3g_v2oB7ySMkO3UnhZg/w426-h640/photo-1683832729080-4131306edca1.jpg" style="cursor: move;" width="426" /></a></div><br /></span><span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා! ජිවිතයේ අතරමැද මග හැරුණු අසීමාන්තික ප්රේම අස්වැන්න. ජිවිතයේ මග කියා දුන් ප්රේමන්විත භාර්ය්ව. සිහිනයක් වීරියෙන් යාථාර්තය තල්ලු කල ප්රේමවන්තිය. මහලු වනතුරු එකට වසමු යැයි කියා අතරමග අතැරුනු සිහිනය. දැං ඉතිං වසන්තය ආවත් එකයි නාවත් එකයි! </span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;"><br /></span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">සිතේ පිරිතිබු වේදනාත්මක කෙන්තිය යන්නටත් එක්ක මුලු ලිලී මල් යායම මම උදලු ගෑවෙමි. සීත කලුවර දිනක් වුවද මා ගතම දහදියෙන් නැහැවුණි. ඇයට ඕනෑනම් ඉස්සර වගේ ආයෙමත් දොඩමලු විය හැකිව තිබිණ. එහෙත් පසු අවුරුද්ද මෙන් තවමත් ඈ නිහඩ පිළිවෙතෙහිම සිටියාය. කෑගසා අඩන්නට උවමනා වුවත් තවත් මගේ කදුලු ඇගේ හදවතට බර කිරිමට උවමනාවක් නොවිනු හෙයින් ඇගේ හදවත වළදැමු තැනට හරියටම අඩියක් ඉහලින් අඩි තුනක් ගැඹුරට වළක් හාරා ගෙන ආ එක් විලෝ ගසක් එතැන පැල කළෙමි. අඩි පහක් පහළින් තවත් වළක් හාරා ලයිලැක් ගසක් සිටෙව්වෙමි. මහන්සියට මා ඈ අසලම වැතුරුනෙමි. නමුදු එදා විදි උණුහුම තවත් එහි නැත. </span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;"><br /></span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">විලෝ ගස් සෙවණක</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">අලු පැහැති හැන්දෑවක</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">ලිලී මල් කිණිත්තක් හිස ගසාගෙන</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">හිනා වෙනවද</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">මටයි මගේ හිතටයි</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;"><br /></span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">ඇස් කොණින්වත් වැටෙන්නට නොදී</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">හිත පුරා ඉඩ හැදුව</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">දැං ඉතිං තනිව ඇවිද යන</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">හිනා වෙනවද</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">මටයි මගේ හිතටයි</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;"><br /></span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">හීන මංසල පාලුයි</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">වචනයක්වත් නැහැ කවියකට ඈදෙන</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">සමු නොදී සමුගැන්මනම් මේ</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">එක වරක් තව හිනාවෙන්න</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">මටයි මගේ හිතටයි!</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;"><br /></span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">ඇයට දකුණු පසින් තවත් වළක් හාරා මම මගේ හදවතද වළ දමමි. පිළුණු වු අතීතයකුයි, සාපලත් අනාගතයක්ද රැගෙන මම එදා මෙන්ම කලුවරේම නික්ම යමි. ඉතිං සමහර විට පාලු විදී වල හදවත නැති මිනිසෙක් ඔබටද හමුවිය හැක. </span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;"><br /></span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: large;">වෙරෝනිකාගේ ප්රේමය මෙසේ අවසන් ය.</span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: medium; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div dir="auto" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: medium; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align: left; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-thickness: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtTtuEnKA7-pMalvoHNBgJkIMxPwI_jhPRHHguVky80iKDTqJCgsX4mD_o1Q29eCwl5eO-eGHjfgUfU-XfxGv_u-k6BMI1EVwGuhTJVZNZypVqaibVDooscCPWBt0YwhHyqlcsML0qUHn1HC5h7VHKP4nJ1PinKiO148A1udUmduUJQNvDZbBH19X_00Ji/s275/images%20(2).jpeg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="275" data-original-width="183" height="535" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtTtuEnKA7-pMalvoHNBgJkIMxPwI_jhPRHHguVky80iKDTqJCgsX4mD_o1Q29eCwl5eO-eGHjfgUfU-XfxGv_u-k6BMI1EVwGuhTJVZNZypVqaibVDooscCPWBt0YwhHyqlcsML0qUHn1HC5h7VHKP4nJ1PinKiO148A1udUmduUJQNvDZbBH19X_00Ji/w356-h535/images%20(2).jpeg" style="cursor: move;" width="356" /></a></div><br /><br /></div>වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-50966763337288336702023-03-12T23:45:00.002-07:002023-03-12T23:45:35.689-07:00ඒ කතා කරන ඇස්!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib9J5iXeAJ2_tOyuyl9udgiwYeRQ2hg4UyJRZZwqjS88clJkrpykTCmyc6VFqZGtEkGGrO9XKrbRjNyRwuS3yaNHgnNVUgvola_6ONMRP1LZ0Fb9tsFQQ2UG9AlFmjVMqh63ZZd-U60CbfEqtWJkEpX6VFwdbzAr0MJ9P09tIk8vp_1JKfCpepRyEDKw/s511/photo-1578231917486-b2ab46130c19.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="511" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib9J5iXeAJ2_tOyuyl9udgiwYeRQ2hg4UyJRZZwqjS88clJkrpykTCmyc6VFqZGtEkGGrO9XKrbRjNyRwuS3yaNHgnNVUgvola_6ONMRP1LZ0Fb9tsFQQ2UG9AlFmjVMqh63ZZd-U60CbfEqtWJkEpX6VFwdbzAr0MJ9P09tIk8vp_1JKfCpepRyEDKw/s320/photo-1578231917486-b2ab46130c19.jpeg" width="250" /></a></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මම ඇය දැන අදුනගන්නා කාළයේදි ඇයට තිබුණේ කතා කරන ඇස් දෙකක් සහ වසගකාරි සිනාහවක්. හමුවෙන හැම දවසකම වගේ ඇගේ ඇස් ඒක්ක මට ලොකු කතාවක් තිබුණා. බොහෝ වෙලාවට මම ඇගේ ඇස් දිහා බලා හිදින විට ඇය කිව්වේ "ඔහොම බලන්න ඒපා මං දියවෙලා යයි" කියලා. එවුණාට ඇගේ වචන වලට වඩා ඇස් වල කතාව වෙනස්ය, බලාපොරොත්තු සහගතය, ලෙංගතුය. ගැහැණියකගේ කාන්තිමත් ඇස් වලට ආස නොකර පිරිමියා කවුද? ඒත් මේ ඇස් අනෙක් අයගේ ඇස් වලට වඩා වෙනස්ය. අමුතුය. තුවාල වන සුලුය. ඔබව ඔසවා පොළවේ ගැසීමේ හැකියාවක් ඒ ඇස් සතුය! ඒ තරම් බැතිබරය! සෙනෙහෙවන්තය! ආකර්ශණීය ය. ඒ වගේම ඇගේ වසගකාරි සිනහාව. ඔනෑම පිරිමියෙක් ගැහැණියක් වසග කළ හැකි මායාකාරී සිනහාවක් ඇය සතුවිය. ඒක අව්යාජය! සැහැල්ලුය! හැබැයි වෙඩි තියනවා වගේය. පපුව හරහා ඇදී ගිය ඒ හිනහව තාමත් හිත කොණක රිදුම් දෙන්නේ ඒ නිසාමය. </span></div><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඈත පාලුපාරේ කෙලවර හුරුබුහුටි තරුණ කෙල්ලක්! නොදන්නා මා ඉදිරියේ ඒ කාන්තිමත් ඇස් බැබලුනේ බොරැල්ලේ තොරණේ ලයිට් වගේ! ආසිරි ඒකේ ඒක්ස්රේ මැෂිම වගේ උඩ ඉදන් පහළටත් පහළ ඉදන් ඉහළටත් ඇගේ ඇස් දිව්වේ ඇගේ තුන් හිතකවත් මං වගේ රස්තියාදුකාර දියවෙමින් හිදපු පිරිමියෙක් ගැන අදහසක් තිබුණේ නැති විත්තිය තහවුරු කරමිනි. ඒ ඇස්වලටත් හිනාවටත් දැකපු පළමු වතාවේ ම මම ආසා කළේමි! ප්රේමයක් බැදුණෙමි! ඒහෙත් ඇය තවම සිටියේ අස්ථාවර ස්ථානයකමය. බොහෝ කැපවීම් කළ යුතුව ඇතැයි ඒ මොහොත මගේ හිතට සංඥා කළේය. ඒක දුරදිග විහිදුමක්ය.<br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඇය කතා කිරිමට රිසිය. මට අහං ඉන්න පුලුවන්ය. අතෝරක් නැතිව කියවන වෙලාවට මට හිතේනනේම ඇගේ දොතලේ සිප ගන්නය. ඒ තරම් ඒය හැඩය! රසය! මනබදින සුලුය! ඇය ටිකෙන් ටික ප්රේමය තුල දියවෙන්ටත් මම ඒ ප්රේමය තුලම ආශ්වාදි ලෙස සැරිසරන්නටත් පටන් ගතිමු. ප්රේමයේදී ඇගේ වාන් දොරටු සියල්ල ඇරදමා ඇය රිසි සේ ප්රේමයෙන් අතරමං වුවාය. අගේ දොතොල් වලටත් කතා කරන ඇස් වලටත් මං දැඩි ලෝභකමකින් මනබදින්නට විය. මගේ හිත ඇතුලේ මේ නැවුම් ඇහැරීම මම හෙමෙන් වචන කරමින ලියන්නට පෙළඹුනෙමි. ඇය ඇඩි ලේභකමකිනුත්, ඇල්මකිණුත් ඒ සියල්ල ඒකතු කරන්නට වුණා. පුංචි පුංචි දේවල් ගොඩාක් ඇයට වටිනා දේවල් බවට පත්වුණා. දේවල් වෙනුවට මොහොතවල් ඒකතු කරන්න ඇය පෙළඹුනා. මේ සියලු දේම මගේ සියලු ආශාව, පැවැත්ම, ප්රේමය බවට පත්වුණා! රස්තියාදුකාර දියවෙමින් හිටපු මම ඇගේ හිත තුල ආයෙමත් ඉපදෙන්න වුණා. සිගරටි වලට කලු ගැහුනු මගේ දෙතොල් වලට ඇය ජිවිතය අරං ආවා. කොටින්ම කිව්වොත් පප නොදන්නා ලෝකයකට ඇය රැගෙන යමින් තිබුණා. ඇගේ හිත තුල අතරං වෙමින් සිටි මට ඒ කිසිවක් වැදගත් නොවුණේම ඒ අතරමං විමට මම මනබැදී නිසාමය. <br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br />ඒහෙත් කාලෙකට පස්සේ අපි විවහා වුණා! ඊට පස්සේ ඇගේ කතා කරන ඇස් ගොලු වුණා! මගේ වාන්දාපු හිත හිදිලා ගියා! අපෙයි කියලා පොළවක් අපිට නැතිවුණා! අපි ඔහේ කාළය ගෙවලා දැම්මා. ඇයට ප්රේමය අහිමි වුණා! මට ජිවිතය නැතිවුණා. ඊටත් කාළෙකට පස්සේ අපි වෙන්වුණා! මට ආයෙමත් ජිවිතය හමුවුණා! සිගරට් ලගම මිතුරෙක් වුණා. විස්කි වලින් දුක තුනි වුණා! මම ආයෙමත් ලියන්න ගත්තා. වැඩ කරන්න ගත්තා. ඒත් මට ප්රේමය මගහැරුණා! </span></p><p style="text-align: left;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOiEIJDSH1y-uTTStJ25bhvL1Gwu9BzOCqFb7XIgvJEqoK1RFCNN0eDrnR4znfyZ5reYlZnkfOiYRYLRGjC2csXLh9VXYCaZ6nqONG47EgFFGRFlPA1rp--ThxgEWf9opmdxgxIZHugq0Mdm1rYuUnxmp8zSKEhj3BURnmgEC_SEVT22GCiEQROGsdQA/s508/istockphoto-1461227156-170667a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="340" data-original-width="508" height="268" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOiEIJDSH1y-uTTStJ25bhvL1Gwu9BzOCqFb7XIgvJEqoK1RFCNN0eDrnR4znfyZ5reYlZnkfOiYRYLRGjC2csXLh9VXYCaZ6nqONG47EgFFGRFlPA1rp--ThxgEWf9opmdxgxIZHugq0Mdm1rYuUnxmp8zSKEhj3BURnmgEC_SEVT22GCiEQROGsdQA/w400-h268/istockphoto-1461227156-170667a.jpg" width="400" /></a></div><br /> <p></p>වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-3423941537911344062023-02-01T23:04:00.002-08:002023-02-01T23:04:50.042-08:00ඔබ එදා ගිය නිසා!<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDgluzRALOyizcaKjeeubMbtFC31rm-Duin2bwx9USTfnP6QGmuXidyzsCK9UxqiSYBVWWyH4s7d5dO6n7jQCjFDgzucJ_0b42ZStiVceTimVvx2q0CpXxwYP5nJBmzUDdXpEs1-Zf50n6umxhNz5_qHMWmGPhrNH7L8smXJf_jwrL8-YV2ZeHqt_uwg/s667/590138-2088681717-1483730167.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br class="Apple-interchange-newline" /><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="667" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDgluzRALOyizcaKjeeubMbtFC31rm-Duin2bwx9USTfnP6QGmuXidyzsCK9UxqiSYBVWWyH4s7d5dO6n7jQCjFDgzucJ_0b42ZStiVceTimVvx2q0CpXxwYP5nJBmzUDdXpEs1-Zf50n6umxhNz5_qHMWmGPhrNH7L8smXJf_jwrL8-YV2ZeHqt_uwg/w640-h480/590138-2088681717-1483730167.jpg" style="cursor: move;" width="640" /></a></div><br /><p><br /></p><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">එක</span><span style="font-size: medium;"><span> </span>නාදුනන නගරයකි. එක නොදන්නා සීත සෘතුවකි. වෙනදාටත් කලියෙන්ම කලුවර නගරය පුරාම පැතිරෙමින තිබුණු අතර මිනිසුන් උණුසුමක් හොයමින් තම තමන්ගේ නිවෙස් තුල ගුලුවෙමනි ඉන්න ඇති. කලුවරට වඩා අප අතර තිබු විරසකය එන්න ඒන්නම උඩු දුවමින් තිබුණා. නිතර නිතර සැක කිරිම්, හිත් රිදවිම්, මානසික වියවුල් මෙන්ම තවදුරටත් ඒකම වහල යට වාසය කිරිම පවා හීනයක් වෙමින් තිබුණු රාත්රියක් ඒ්ක! දෙදරා යාම පැහැදිලියි! </span></p></blockquote><p><span style="font-size: medium;">වෙරෝනිකා.......</span></p><p><span style="font-size: medium;">මම හැමදාම ප්රර්ථනා කළේ ඔයාගේ සුඛවිහරණය පමණමයි. නොදන්නා රටක නොදන්නා මිනිසුන් අතර නොදන්නා භාෂාවක් එක්ක ගණුදෙණු කරමින් මගේ දහදිය මහන්සිය කදුලු හෙළමින් හැමදාම මම උත්සහා කළේ ඔයාව රැජිනක් වගේ තියන්න. පුලුවන් හැම වෙලාවකම මම ඔයාව තල්ලු කරේ ඔයාගේ දක්ෂතාවයන්ගෙන් ඉදිරියට යන්න. චිත්ර අදින්න ඔයා දක්ෂ නිසාම ඒ්වා පාරේ තියාගෙන විකුණන්න පවා මම ඉදිරිපත් වුණා. ඉගෙනීමට ඔයාගේ තියෙන සුවිශේෂ හැකියාව නිසාම ඔයාව උනන්දු කළේ වඩා හොද තැනකට යන්න වැඩිදුර ඉගෙන ගන්නමයි. මම ඉතාම සීමාසහිත හැසිරිම් රාටාවක් තියෙන සත්වයෙක් නිසාම මම දන්නා සියලු දේ මේ රටට මේ නගරයට මේ මිනිසුන් තවදුරටත් වැඩක් නොමැති නිසාම කම්රුවෙකු සේ වෙහෙස වුණේම ඔයාට හොද හෙටක් ලබා දෙන්න විතරමයි. මගේ පවුලේ සියලු දෙනාගෙන් හා මිතුරන් සියලු දෙනාගෙන් විතැන්වී ඔයා තුලටම මම තව තවත් කිදා බැස්සේම ඒ් තනිකම, කාන්සිය, වේදනාව මගහැර ගන්නමයි. ශක්තියක් හොයා ගන්නමයි. ප්රේමයෙන් ආයෙමත් හට ගන්නමයි. වෙරෝනිකා තාමත් ප්රේමය කියන්නේම ඔයා විතරමයි.</span></p><p><br /></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOKW_LwEbXq2YGgGth82rhX7O117H0FUo_d8kxV6PNFTU5yyHuS4aA-x3JXMN_URsjoN6qFFOY0fZmzijnpKmhjgYisHE-GNGOzVE3f-PSyJYXeSKYt47puIrQd5AkzjgDcfde0cQKCaHYzDh5kPj3Ur8Bg4DjKrbAOFIz0EhI2M2i0MXrVXemxl-ssg/s1119/woman_alone_swinging_on_the_beach_3.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="788" data-original-width="1119" height="281" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOKW_LwEbXq2YGgGth82rhX7O117H0FUo_d8kxV6PNFTU5yyHuS4aA-x3JXMN_URsjoN6qFFOY0fZmzijnpKmhjgYisHE-GNGOzVE3f-PSyJYXeSKYt47puIrQd5AkzjgDcfde0cQKCaHYzDh5kPj3Ur8Bg4DjKrbAOFIz0EhI2M2i0MXrVXemxl-ssg/w400-h281/woman_alone_swinging_on_the_beach_3.jpg" style="cursor: move;" width="400" /></a></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">ඒත් වෙරෝනිකා......</span></div><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">මේක තමයි අපිට ඒන්න පුලුවන් උපරිම දුර! තමන් වටා හිදින මිනිසුන්ගේ උවමනා එපාකම් මත ජිවිතය ගොඩ ගැහුවම යන්න පුලුවම් උපරිම දුර මෙක තමයි! තමන්ගේ ජිවිතය විනාස කරමින් අනුන් මත් ජිවිතය පැළ කලාම ඒන්න පුලුවම් දුර මෙක තමයි! </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">රාත්රීන් කියක් මේ සීතල පාරවල් ගානේ ගෙවෙන් ඇත්ද? සිගරට් කීයක් නොනිදි රාත්රීන් වල දවා හලු කරන්නට ඇත්ද? කාත් කවුරුවත්ම නැති කිසිදු අයෙක් හදුනන්නේ නැති නගරයක හිගන්නෙක් සේ තැනින් තැන ගමන් කිරිම ඔබට මානසිකව දැනෙන්නේ කෙසේද? </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">වෙරෝනිකා......</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">ජිවිතයේ ලගම හිටපු අය නොදන්නා මිනිසුන් බවට පත්වෙන්න ගතවුණේ තප්පරයකටත් වඩා අඩු කාළයක්. ආදරෙන් රැකබලා ගත් සළකපු උවටැන් කරපු අය ප්රේමයත් ඒක්කම වළපල්ලට ගිහිං. මිනිසුස් වෙනස් වෙනවා ඒත් මෙහෙම! හිනාවෙන්න දහසක් මිනිසුන් හිටියත් ලගට ගන්න උදව් උපකාර දෙන්න ඉන්නේ ඒකයි හෝ දෙන්නයි. හැබැයි තමන්ගේ යැයි සිතා හිටි මිනිසුන් අහක බලද්දි මිනිස් කන්දක් ඒක්වරම ලග රැදීම ආදරයම මිස අන්කවරක්ද? </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">ඒත් වෙරෝනිකා වසන්තය ආයේ එනවා මට විශ්වාසයි! ඔයා ලග හිටියත් නොහිටියත්! මග බලා හිදීමට වඩා බිංදුවේ සිටම වැඩකිරිම ප්රමාණිකයි! දැං මේ සියල්ල වචන පමණක්ම වන ඔයාගේ ලොකෙන් ඒහා අලුත් ලෝකයක් අලුත් හීනයක් අලුත් අලුත් පරිච්ඡේදුයක් ලියමින් ඉන්නේ! </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">වෙරෝනිකා මං හිතුවේ මගේ උමතු බව හින්දම මම ඔයාට ප්රේම කරනවා කියලයි. ඒත් වෙලා තියෙන්නේ අන්ධයෙක් වගේ ඔයාව විශ්වාස කිරිම පමණක්ම යැයි කියලයි මට හිතෙන්නේ. සිගරට් වලට පුලුවන ජිවිතයක් හෙමෙන් හෙමෙන් බිලි ගන්න, අරක්කු වලට පුලුවන් මිනිහෙකුගේ මතකය මකලා දාන්න ඒත් ප්රේමයකට පුලුවන් මිනිහෙක්ව විනාශ කරන්නත් ඒ් මිනිහවම ආයෙමත් නැගිට්ටවන්නත්! ඉතිං වෙරෝනිකා අරක්කු සිගරට් වලට ප්රතිපක්ෂව මම ආයෙමත් ප්රේමය තෝරා ගන්නවා! ගිණි පෙල්ලෙන් බැටකෑ මිනිහා කණාමැදිරි එළියටත් බයයි කිව්වට ඒ් බයම තමයි අපිව හෙට දිනයේදී ත් ජිවත් කරවන්නේ. මිනිස්සු වුණාම වැරදි කරනවා මම හිතන්නේ නැහැ කිසිම මිනිහෙක් දැන දැන වැරදි වැඩවලට පෙළඹෙනවා ඇති කියලා. ඒහෙම වෙනවනම් ඒ් වැරැද්ද තෝරා ගන්න ඒ මිනිහටම සුවිශේෂි වු හේතුවක් ඇති. හැගීම් සමුදායක් විනාශවෙලා කිසිදු අකුරත් අමුණ ගන්නවත් බැරිව ඉන්න මිනිහෙකුගෙන් ආදරය ගැන හේතු මුමුණලා වැඩක් නැහැ. <br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">ප්රේමය කියන්නේ ලිංගිතක්වය තුල සුරාන්තයට පත්වීම පමණක්ම නෙවෙයි. හුරතල් වීම, ලංව හිදිනා මොහොතවල්, නළලත සිප ගැනීම්, පුංචි පුංචි සිපගැනීම්, වැනි කුඩා ඒකතුවීම් රාශියක් එකතුවක්! ජිවිතේ පරණ වෙන්න පරණ වෙන්න පරණ පුරුදු අපි හැමෝටම අමතකව යනවා. වෙරෝනිකා ජිවිතයේ ආදරය පිළිබද විතරක්ම විශ්වාස කරලා පාත් ඒක්ක පැනලා අපි ඔයා විදවනවා බලාගෙන තනියම සුසුම් හෙළනවා ඇරෙන්න කරන්න කිසිම දෙයක් නැතැයි කියලා හිතෙන හැම මොහොතකම පපුව කිරී ගැහිලා වේදනාවක් උඩුදුවනවා. හැමෝම හිටපු ඔයාව හැමෝම අතහැරලා දාලා තනියෙම විදවන්නේ මං හින්දා නේද කියලා හිතෙනකොට මේ මෙල්බන් නගරයම දෙදරා යන්න කෑගහන්න හිතෙනවා. සත්තමයි! එත් ආයේ ලගා වෙන්න බැරි තරම් දුරකට ඔයා මාව තල්ලු කරලා ඉවරයි. හැබැයි වෙනවීම කියන්නේ ඒකම විසදුම නම් ඔයාගේ ඒ් විසදුමට ගරු කරලා මං ඈතින ඉන්නම්! සමහර විට මෙක සමුගැනීමම වෙන්න ඇති.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">වෙරෝනිකා තාමත් මම කියන්නේ </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">මේ මෙහොතේ මරණිය වේදනාව මම නම් තාමත් ප්රේමය කියනනේ ඔයාමයි! ඔයා විතරමයි! </span></p><p style="text-align: justify;"><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/YkJ2-3XMLmo" width="320" youtube-src-id="YkJ2-3XMLmo"></iframe></div><br /><p><br /></p><p><br /></p>වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-82568830866242870852020-01-07T01:48:00.003-08:002020-01-07T01:48:56.954-08:00ප්රේමයක්...! නැහැ එක සුවදක්...!<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-OxaQJZAbGv4/XhGS4iT_TOI/AAAAAAAAAyA/_yt0wqhUT1g34moFV6DVzbmEW2bvmBEZwCLcBGAsYHQ/s1600/87c21f5e2fba8dc06bf69b53c9b56693.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1067" height="400" src="https://1.bp.blogspot.com/-OxaQJZAbGv4/XhGS4iT_TOI/AAAAAAAAAyA/_yt0wqhUT1g34moFV6DVzbmEW2bvmBEZwCLcBGAsYHQ/s400/87c21f5e2fba8dc06bf69b53c9b56693.jpg" width="266" /></span></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-large;"><b>මම</b></span><span style="font-size: large;"> හිටියේ ඇයට අතපාන දුරිනි. මද අදුරේ වුවත් මට ඇගේ දිළිසෙන දෑස් පැහැදිලිව පෙනුනා. මදක් උස් බාර් ස්ටුල්යක් මත හිද උන් ඈ බිත්තියටම අල්ලා සකසන ලද කෙටි දිගු මේසය මත තබාගෙන සෙසේජ් බනිස් ගෙඩියක් රස බලමින් උන්නාය. ඇගේ ඇස් හොරෙන් වුවුත් මා ඇස් හා ගැටෙමින් බිම බලමින් ආයෙමත් ගැටෙමින් ආයෙමත් වෙනතක යමින් අප දෙදෙනාටම නුහුරු සෙල්ලමක නිරතවෙමින් පැවෙතුනා.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">බැරිම තැන නිහඩතාවය බිදිමින් ඈ හඩ අවදි කළාය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">"ඔච්චර දුරින් ඉන්නේ ඇයි? හදිස්සියෙවත් මාව වැටුණොත් අල්ල ගන්නෙවත් කවුද? "</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මං හිටියේ ඇගේ ශරීරයෙන් විහිදුවන සුවදින් ම් වෙලා ය! ඒ් සුවද මාව මන්මත් කරමින් ඈත අනත්තයක අතරමන් කරමින් උන්නා. විලවුන් සුවද හා මුසුවු දහදියත් ජිවිතයත් කෙලිදොල්බවත් දගකාරකමත් ඒක්වරම ඒ් සුවදේ ගැබ්බ තිබුණූ බව මට හොදටම විශ්වාසය. ජිවිතයේ කිසිම දිනක දැනී නැති ඒ් සුවද හදෙහි ගැබුරුම තැනක පැලපදියම් වෙද්දී මම පියවී සිහියට ආවා.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">හීනී දාදිය බිදුවක් කෂේරුකාව දිගේ පහලට යද්දී මම ඇගේ ප්රශ්ණය පිළිතුරු ඇමුණුවා.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">" මං ටක් ගාලා පැනලා අල්ල ගන්නම්! බයවෙන්න ඒපා!"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ලැජ්ජාවෙන් මෙන් බිම බලා ගත් ඈ නොසිතු පිළිතුරෙන් කම්පා වු ස්භාවයක්ද තිබිණ. ඒහෙත් ඒ් දගකාර හිනාව තාවමත් පීදෙමින් තිබුණා. විටෙන් විට මුහුණුට වැටෙනා කෙහෙ රැල්ලක් කන් පෙත්ත අස්සේ රදවමින් මටද සිනහාවකින් ආචාර කරන්නීය. ඒහෙත් ඒ් කිසිවක් මට වැඩක් තිබුණේ නැත. මා උන්නේ ඇගේ සුවදත් දිළිසෙන දෑස් අතරත් මංමුලා වෙමිනි. ඇයට තිබුණේ වසගකාරී නිල් පාට ඇස් දෙකකි! ඒ් ඇස් මා සමග දිගු කතාවකට මුල පුරමින් හිටියා. මාව ප්රශ්ණ කරමිනුත්, මාව හුරතල් කරමිනුත්, මාව කොනිත්තමිනුත් ඈතකට මා ඇද යමින් උන්නා. මේ මොහොත අප දෙදෙනාටම නුහුරු නුපුරුදු අත්දෑකිමක් අප ජීවත් වලට ඒක් කරමින් තිබුණු නිමේෂයකි. ඇය තුල මා කෙරෙහි ආලයක් වැඩෙමින් තිබුණාදැයි මම නොදනිමි, ඒහෙත් මා තුල නම් ඈ කෙරෙහි ආල හැගුම් සමුදායක් මේ වන විටත් තටු ලබමින් ඉගිළ යමින් තිබුණා.</span></div>
<div style="color: black; font-family: "times new roman"; font-style: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin: 0px; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-7-us-JfCCsM/XhRE4nmFo5I/AAAAAAAAAyc/PmuGtk7ZrVcQsTN17pa1YM8xw_gBvKl_gCLcBGAsYHQ/s1600/left-behind-hatcat-photography.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="900" height="266" src="https://1.bp.blogspot.com/-7-us-JfCCsM/XhRE4nmFo5I/AAAAAAAAAyc/PmuGtk7ZrVcQsTN17pa1YM8xw_gBvKl_gCLcBGAsYHQ/s400/left-behind-hatcat-photography.jpg" width="400" /></span></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="font-family: "times new roman"; font-style: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin: 0px; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">දෙතුන් වරක් ඒක් එල්ලයේ මා දෙස බැල්ම හෙලු ඈ ආයෙමත් නිහඩතාවය බිදින්නට වුණා. </span></div>
</div>
<div style="font-family: "times new roman"; font-style: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin: 0px; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="font-family: "times new roman"; font-style: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin: 0px; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">"මොකද බය වෙලා වගේ ඉන්නේ?"</span></div>
</div>
<div style="font-family: "times new roman"; font-style: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin: 0px; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="font-family: "times new roman"; font-style: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; margin: 0px; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; word-spacing: 0px;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">ඇගේ හිනාව හුරතල්ය. සිනහා වන විට ඇගේ පුංචි කම්මුල් රෝස පැහැ ගැන්වේ. ඈ කතා කරන විට ඇගේ සිහින් තොලපෙති උල්වන හැටිනම් චමත්කාරජනකමය. ඒ හැම දේකටම වැඩිය ඇගෙන් නික්මෙන සුවද.....!!!</span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">ඔබට විශ්වාස කළ හැකිද මුලු ජීවිත කාළයම මතක හිටින එක් සුවදක්? ආලයෙන් උමතු කරවන, ප්රේමයෙන් හිත හිරිවට්ටන, රෝමෑන්තික හීන අහුරු හිත අහුමුළුවලට විසි කරවන සුවදක්!!! ඔබට විශ්වාස කළ හැකිද එහෙම සුවදක්! ජිවිත ගමන පුරාම නොදැනම පසු පස හඹාවිත් තිබුණු සුවදක්!</span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">ඇය උන්නේ තාමත් මා දිහාම බලාගෙනය. යාන්තමට මෙන් හීනාවක් ඇගේ මුවග තවමත් ඇත. ඒ ඇස් මගේ ඇස් හා ගැටෙන හැම තැනදීම පපුවේ ගැඹුරුම තැනක විදුලි කොටන්නේ මේ මාගේ ප්රථම ප්රේම අත්දැකීම නිසාවත්ද? </span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">ඇය ඉතා මෘදුවත් ඉතා සෙමෙනුත් හැගුම්බර ලෙසත් මේසය මත වු මගේ අත්ලට තට්ටුවක් දැමුවේ මා වශිකෘතව හුන් හීනයෙන් ඇහැරවන්ට මෙනි. තිගැස්සුන මගේ දෑස් ඇගේ දෑස් හා වෙලෙන්නට විය. ඇගේ ඇස් සැමවිටම දීප්තිමත්ය! ඒනිසාම ඈ රන්වන් පාටය! දෙතොල් සිහින්ය, ලා රෝස පැහැය ය, කොණ්ඩය කෙටිය. ඇගේ පාසල් නිල ඇදුම අනෙක් ගැහැණු පාසල් නිල ඇදුමට සාපෙක්ෂවම වෙනස්ය. ටයි පටියක් නොමැති අතර හතරැස් කරින් යුක්ත ගවුමකි. හතරැස් කරින් විවෘත වී පෙනෙන ඇගේ උර ඇට ඉලිප්පී පෙනේ. ඇය කෘෂය. උසය. හැඩය. හුරුබුහුටිය. </span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; font-size: large;"><span style="color: white;">"මොකද අනේ බය වෙලා වගේ ඉන්නේ?"</span></span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; font-size: large;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">ඇය දොඩමලුය! වචන උරුම ඇයට ය. ඇය ඉදිරියේ හැමදිනකම මම නිරුත්තරය! ගොලුය! බිහිරිය! හීන විතරක් පූපුදමින් මං ඈ හා අනන්තයක හිරවෙමි. </span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">"ඔයා කාලා ඉවරද?"</span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">උත්තර හොයමින් මමද දොඩමලු වෙමි. ආයෙමත් ගොලු වෙමි. හීන ඇහිදිමි. හිත පුරා අතුරාගනිමි. පසුව විදවන්ට සුරක්ෂිතව හැම මොහොතම හිතේ රදවා ගනිමි. ඇය මේ කිසිවක් දන්නේද නැත. නොදන්නාවද විය නොහැකිය. </span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">"අපි යමු...... හොදටම රෑ වෙනවා...!"</span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">දැං ඇයට හදිස්සිය. මහල්වරාවට කලුවර අරගෙන රාත්රිය එඹෙමින් තිබුණා. අතේ තිබුණු පංති ගාස්තු වලින් බිල ගෙවා දැමු අපි මහල්වරාව හංදියට පා නැගුවෙමු. ඇයට කිට්ටුවෙනුත් ඇගේ ගෑවෙන නොගෑවෙන තරමිනුත් ඇගේ සුවද දැනෙන දුරකිනුත් මම ගමන් ගතිමි. ඇය මහල්වරාව බස් නැවතුම්පලේ රදවා මම කොට්ටාව දෙසට පයින් ඇවිද්දෙමු. ඒ අනාගත පරිස්සමටය. එදවස ඒහෙමය. ඇගේ සුවද ගෙන තනියම හීන් කලුවරකට මුවා වෙමින් මම හයිලවල් පාර දිගේ ඇවිද්දෙමි. හීත පුරා අතුල හීන පිරිමදිමින් කලුවරේ මම සැගවුණෙමි. </span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">වෙරෝනිකා........</span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">වසර ගණනාවකට පසු පිට දේශයක සුදු මිනිසුන් මැද ඒ සුවද ආයෙමත් පරණ මතකයන් අරගෙන හීනයක් දිගේ ඇවිත් තිබුණා. ජිවිතේ ඒහෙමය! ජිවත් වෙනවා කියන්නේද ඒකටමය! මතක අමතක වන පරණ මතක අලුත් වන අලුත් දෑ මතකවන ඒකටය!</span></div>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="font-family: "Times New Roman";">
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">වෙ රෝ නිකා.....</span></div>
</div>
<div style="font-family: "Times New Roman";">
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">ඒක පාසල් ප්රේමයක්! බලාපොරොත්තුවක් තිබුණේ නැති, අවසානයක් දන්නේ නැති, සමාප්ති සටහන් නැති, ඒකතුවෙන්න ඉඩක් තිබුණු නො තිබුණු පාසල් ප්රේමයක්. පරණ මතක අවුස්සමින් කාටවත් ගින්නක් දෙන්නවත්, කාගෙවත් හිත් අවුලවන්නවත් ඔනේ කමක් කොහෙත්ම නැහැ. ඒත් ඒක්තරා අහඹු සිදුවිමක් නිසාම හිතේ කොණක කීරී ගැහි නැවත් උඩට මතුවු ඒ් සුන්දර මතකයේ ඡායාවන් බෙදා ගන්න හිතුණා. ජිවිතය පසු කරපු පරිච්ඡේදයක්, තරුණ කාළේ හිත වැටුණු ප්රේමයක්, කසාද මිනිහෙක් ආයෙමත් රහට ලියද්දි!</span></div>
</div>
<div style="font-family: "Times New Roman";">
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">වෙරෝනිකා මං දන්නවා ඔයාගේ ඉවසීමේතරම, තේරුම් ගැනිමේ ප්රමාණය, කෝපයේ දිග පළල. ඒත් මට ඔයත් ඒක්ක පරණ දේවල් බෙදා ගන්න ඔ්නි වුණා! මේ මගේ හැටිය! ඔව් මම ගොලුය ඒදා වගේම අදත්! මං කැමති හීන දකින්න. හීන වලින් හිත පුරෝගන්න. හීන වල ගිලිලා මැරෙන්න!</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;">වෙරෝනිකා..... ආදරේ විතරක්ම දෙන්න පුරුදු වෙන්න වෙනවා මට ආයේ!</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-gORz3vrwqvY/XhRT1zjilGI/AAAAAAAAAys/JHrFTj_JnMsri8xKKEt3P1p3XCAhsgxZACLcBGAsYHQ/s1600/original.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="592" data-original-width="871" height="271" src="https://1.bp.blogspot.com/-gORz3vrwqvY/XhRT1zjilGI/AAAAAAAAAys/JHrFTj_JnMsri8xKKEt3P1p3XCAhsgxZACLcBGAsYHQ/s400/original.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="color: black; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<span style="font-size: large;"><b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike></strike><br /></span>
<br />වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-4755083090772914442020-01-01T23:32:00.000-08:002020-01-01T23:32:02.858-08:00පරණ වු ආලයක්!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-uoPntlBHFpA/Xg2b_xSQORI/AAAAAAAAAxg/BpsUHqJkRw0Weo9T7wYprtBPtm6-lh7dwCLcBGAsYHQ/s1600/6a7ba228e360bc615e0e05c8990b29d3j.jpge.webp" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1118" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-uoPntlBHFpA/Xg2b_xSQORI/AAAAAAAAAxg/BpsUHqJkRw0Weo9T7wYprtBPtm6-lh7dwCLcBGAsYHQ/s320/6a7ba228e360bc615e0e05c8990b29d3j.jpge.webp" width="223" /></span></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: x-large;">අ</span><span style="font-size: large;">න්දකාරයත් වැහී බීරම් විසින් වෙලාසනිම්ම මිනිසුන්ව ගෙවල් වලට ගාල් කරලා. ඈතින් පේන පාළම මත දිදුළන විදුලි ආලෝකයට රටාවකට නැති වුණත් වැටෙන වැස්ස හරි හැඩයි. මිනිස්සුන්ට එක එක අර්ථ දැක්වීම් තිබුණා ඔයා ගැන වෙරෝනිකා. සමහර ඒවා ඔයා මට කිව්වේ බෙහෝම උජාරුවෙන්, තවත් සමහර ඒවා ඔයා කිව්වේ නොක්කඩු ස්වරූපයෙන්. හැබැයි ඒ හැම දෙයක්ම අඩු වැඩි වශයෙන් ඔයාගේ ජිවිතයට බලපාන විත්තිය නිහඩවම මම දැනගෙන උන්නා. දැං ගොඩාක් කාළයක් මම මග බලාන ඉන්නවා ඔයා ආයෙමත් ඒවී කියලා. එත් දැං මං දන්න දේ තමයි ඒ ආවත් එන්නේ මං දන්න වෙරෝනිකා නොවන විත්තිය. ජිවිතේ අඩු පුරවන්න ඕනෑම දෙයක් කල හැකි මිනිසුන් සිටින සමාජයක වෙරෝනිකා ඔයත් තව එක්කෙනක් විතරයි කියලා මට පසක් වෙමින් තියෙනවා. තමන්ගේ වැරදීකාරිත්වය තමන්ගෙන්ම වහගෙන මිනිසුන් විවිධ දේ ඒ සදහා කියමින් හා කරමින් ඉන්නවා. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා....</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">මේ බියර් මත නිසා මගේ ඔළුව පැලෙන්න කකියනවා. එත් පෙන නගමින් විදුරුව මතට පිරෙන බියර් වඩියක් මගේ උගුරෙන් පහලට යන්නේ අපි ගැන මතක සියල්ලම දවා හළු කරගෙන. එත් එක පාරටම ඔයාගේ දෙතොල් මගේ දෙතොල් ඉස්සරහා තියෙද්දිම මට පියවි සිහිය හැමදාම එනවා. සිගරට් ෆිල්ටරයට කළු ගැහිලා, තැම්බිලා තියෙන දෙතොල් ආයෙමත් අස්වද්දදන්න ඇයි තවම ප්රමාද...??? </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා....</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">ඔයා හිටියේ ඇස් තදින් වහගෙන... හරියටම කෙස් ගස් දෙකක් දුරින් ඔයාගේ දෙතොල් නැවතිලා තිබුණේ මගේ දෙතාල් වලට. ඇස් ඇරං හිටපු මට නළියන ඔයාගේ දෙකම්මුල් හයියෙන් හපන්න හිතුනා. එත් ඔයාගේ දෙතොල් මග හැරලා එහෙම කරන්න විදිහක් මට නැහැ. ලා රෝස පැහැති තොල් සායම් දියවෙලා ගියදෙන් කියලා මම ඔයාගේ දෙතොල් සිප ගත්තේ....... </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා....</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">මත් බව කියන්නේ මේකටනේ............ මගේ මුළු ශරීරය පුරාම විදුලි දහරාවක් ගමන් කරමින් තිබුණේ, ඒ නිසාම මම ඉපිලෙමින්, ආයෙමත් ඉපදෙමින් හිටියා. අඩ අදුර විසින් තව තවත් මා මොහොනයට පත් කරමින් තිබුණා. මට තිබුණේ බොහෝම කලබලයක්...</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා ..... මං කල්පයක් බලා උන්නා.....</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">මං දැං ඔයාගේ ලගනේ.... මාව වැළද ගෙනම ඉන්න.... තදින්</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">ඇයගේ හඩ සිහින්ය. රෝමෑන්තිකය. වශි කරවන සුළුය. ඔයාගේ දෙතොල් වලින් බැස්ස මගේ දෙතොල් ඊලගට නැවතුනේ ඔයාගේ දෙවුර මත. මම හිමිහිට ඔයාගේ ඇදන් සිටි ටී ෂර්ට කර එහා මෙහා කර මගේ හාදු ඒ සියුමැලි පුළුල් දෙවුර මත සිටෙව්වෙමි. ඒ වනවිටත් ඔයා ඉඩ හසර ලබා දෙමින් තිබුෙණේ පහලට රූටන්න. මේ තරම් සැහැල්ලුවෙන් ඔයා මාව ඉවසන්න කොහොම පුරුදු වුණාද මංදා...?? හැමදාම මම ආස විලවුන් සුවද අදත් මට ගෙන දෙන්නේ ඔයා ගැන රෝමෑන්තික හීනමයි. එත් මම පියවී සිහියෙන් ඉන්න වගබලාගෙන උන්නේ හොදට.මගේ කරවටක් අත් යවමින් ඔයා හිටියේ ඇවිලෙන්න බලාගෙන. මම මාස ගණනක් තිස්සේ දැල් වෙමින් හිටියේ. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<br />
<div>
<span style="font-size: large;">තවදුරටත් මගේ වීදුරුව තුල බියර නැති බව හැගීමෙන් මම පියවි සිහිය එළඹවා ගතිමි. සිහිනයෙන් හරි මම ආසම ඔයාව සිප ගන්න, ලගට ගෙන මගේ ඇකයේ තුරුළු කර ගන්න, වෙරෝනිකා තව කල්පයක් මට බලාන ඉන්න වේවිද මෙහෙම....?? </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-WH5l8ZrSh1w/Xg2cOPLBkJI/AAAAAAAAAxk/MYFJ6IU3ls0bRQ5RI0P5FQGYyztwAErgQCLcBGAsYHQ/s1600/left-behind-hatcat-photography.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="900" height="213" src="https://1.bp.blogspot.com/-WH5l8ZrSh1w/Xg2cOPLBkJI/AAAAAAAAAxk/MYFJ6IU3ls0bRQ5RI0P5FQGYyztwAErgQCLcBGAsYHQ/s320/left-behind-hatcat-photography.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div>
<span style="font-size: large;">ඒක හීනයක් යැයි හිතපු කාළය ගෙවිලා වෙරෝනිකා ඔයා දැං සදහටම මගේ ලග! රිදුණු තැන් පුරුද්ද ගනිමිුතු, කැඩුණු තැන් තනියම හදා ගනිමිනුත්, වේදනාව තනිව විද දරා ගනිමිනුත් මගේ හිතුවක්කාර හිත ලග අවුරුදුම දහයක් ඔයා නැවතිලා! ආදරේ අඩු වැඩි වශයෙන්ද, වේදනාව මැනිය නො හැකි ප්රමාණයකින්ද සිනහාව අල්ප මාත්රයකින්ද දරාගෙන ආදරී ඔයා තාම මාගාව! කොළඹ සද වගේ ෙනොවුණත් මෙල්බන් හදත් හරි හැඩ තමයි! ඒත් වෙරෝනිකා හද බලන්වත් මට ඉස්පාසුවක් තිබුණාද? </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">ආදරේ පෑල දො රින් පැනලා යන්නේ හිටගන්න පොළවක් නැති වුණාමද? ඒ්ක මගේ විකාරයක් විතරමද? ඒත් වෙරෝනිකා සෑම දොරක්ම විවෘත කරමින් ඔයාා තාමත් මට ආදරේ ඉස්සෝරෝම වගේ! මට ඒ්ම ඇති!!</span></div>
වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-63100126347995795892015-09-13T05:13:00.000-07:002015-09-13T05:13:06.934-07:00<div style="text-align: justify;">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>EN-US</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>TA</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:DontVertAlignCellWithSp/>
<w:DontBreakConstrainedForcedTables/>
<w:DontVertAlignInTxbx/>
<w:Word11KerningPairs/>
<w:CachedColBalance/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--></div>
<div style="text-align: justify;">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Table Normal";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt;
mso-para-margin-top:0in;
mso-para-margin-right:0in;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0in;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-Ql1dez05vtw/VfVmVdykCQI/AAAAAAAAAsY/ibU99CeBzj0/s1600/Screen-Shot-2013-10-15-at-11.38.35-AM.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="318" src="http://1.bp.blogspot.com/-Ql1dez05vtw/VfVmVdykCQI/AAAAAAAAAsY/ibU99CeBzj0/s320/Screen-Shot-2013-10-15-at-11.38.35-AM.png" width="320" /></a></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">අල්කයිදා ප්රහාරයෙන්
වසර ගණනකට පසු දෙවියන් මුස්ලිම් ජනතාවට මක්කමදී දඩුවම් කරයි.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">ආදරණීය
වෙරෝණිකා...!</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">ඇමරිකා එක්සත්
ජනපදයට අල් කයිදා සංවිධානය විසින් පාඩම් උගන්වා ඊයේ දිනයට වසර පහලොවකි. තමා
පිළිබදව මහ උජාරවකින් සිතාගෙන උදම් අනමින් ලෝකයේ රටවල් කොල්ල කමින් සිටි ඇමරිකාවේ
චිත්ත ධෛර්ය සුනු විසිනු වෙන්නට අපගේ භාෂාවෙන් කියුවහොත් කුඩු වෙන්නට ගසා ඊයේ දිනට
වසර පහලොවකි.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">ඉතින්
වෙරෝනිකා කාලෙකට පස්සේ ඊයේ ඔයාව ආපහු දැක්කා නිසා ඔයාට ලියන්නට සිතුවෙමි. මෙතෙක්
කල් ලිවීමට නොහැකි වූයේ ඔයාව අමතක වෙලා නෙවෙයි ලංකාවේ එකක් ඉවර වෙන්න එකක් එන ඡන්ද
නිසා, පාළකයෝ පත් කරනවා ඇරෙන්න වෙන වැඩක් කරගන්න වෙලාවක් අපට තිබුණේ නෑ. එක එක
දූෂන ගැන දේශපාලන පක්ෂවල ඉන්න අයම අපිට කියලා ආපහු අපි දන්න තොරතුරු තියෙනවනං
එවන්න කියලා කියන නිසා අපි දැන් ඒ ගැනත් හොයන්න ඕන. මෙච්චර දහසක් එකක් වැඩ අතරේ
ඔයාට ලියන්න නිමිත්තක් අද උදේ ජංගම දුරකථනයට කෙටි පණිවිඩක් විදියට ඇවිත් තිබුණා.</span><span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">"සෞදි අරාබියේ
මක්කම මහ පල්ලියේ දොඹකරයක් කඩා වැටී 107 ක් මරුට. 238 තුවාල ශ්රීලාංකිකයන් ඒ අතර
නැතැයි මුස්ලිම් මහ පල්ලිය කියයි ."</span><span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">ආදරණීය
වෙරෝණිකා දෙවියන් ඇමරිකාව පැත්තේ හිටංද....? (අපේ ජනාධිපතිතුමාගෙන් ඉගෙන ගත්ත
වචනයක් සිටගෙනද යන්න මෙයින් අර්ථ දැක්වෙන බව කරුණාවෙන් සලකන්න )</span><span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">මේ කෙටි
පණිවිඩයෙන් බොහෝ පිරිසක් මේ වන විටත් දුක් වෙමින්ද, තවත් පිරිසක් සතුටු වෙමින්ද
සිටිනා අතර තවත් පිරිසක් දිට්ඨ ධම්මවේදනීය කර්මය වැනි මාතෘකා පිළිබදව උනන්දු
වෙමින්ද සිටිනු ඇත. ඒ අතර සතුටු වන්නා වූ පිරිස අතර ඇතැමෙක් මුහුනු පොතට දමන්නට
සිංහල ජාතියට වින කරනා හම්බයන්ට සිදුවූ මේ දේ අගය කරනවානම් ලයික් කර ෂෙයාර් කරන්න
වැනි පෝස්ට් හදමින් සිටින්නට පුලුවන. එහෙත් මේ තුල ඇති මහත් වූ බේදවාචකයක් පිළිබදව
ඔයාට ලියා තබන්නට උදෑසන සිත බල කලේය.</span><span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">ජාතිකත්වයට
යටකර මුස්ලිම් විරෝධය ලෝකයට ගොඩනැගූ මහබලවතා</span><span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">වෙරෝනිකා....මුස්ලිම්
ජාතිය වෙළදාම මූලික කරගත් ජාතියක් බව ඔයාට අමුතුවෙන් කියන්න උවමනාවක් නෑ. ඒත්
මුස්ලිම් ජාතිය ජාතිකවාදය ඇතුලේ හිර කරපු අනෙක් ජාතීන් අතර පිළිකුල් කිරීමට හා
හෙලා දැකීමට වින කැටපු ඇමරිකන් චීත්තේ ගැනනං නොකියා<span> </span>ඉන්න බෑ. මේකට බලපෑවේ ප්රධාන කාරණා දෙකක් එකක්
තෙල්<span> </span>අනෙක මහබලවතා වීමේ පිස්සුව හා ඉතා
සුලුතරයක් වූ තමාගේ යහපත සදහා අනෙකාව කොල්ලකෑමේ උවමනාව. තමන්ගේ චීත්ත වෙනත් රටවල්
සදහා පිටත් කර හරමින් බලශක්ති ව්යාපාර හරහා ජනතාවට සුභසෙත සලසනා ආකාරයක් පෙන්වමින්
තමන්ගේම රටින් ඒ සදහා ණය මුදල් නිකුත් කරමින් ව්යාපෘතිය තමාගේම රටේ ඉන්ජිනේරු
සමාගම් යටතට ගණිමින් බොරු දත්ත වාර්ථා හදමින් රටවල් තමන්ගේ ණය කාරයන් කර ගනිමින්
ආර්ථික වශයෙන් වෙනත් රටවල් වල කොන්ද කැඩීම තම පිළිවෙත කරගත් ඇමරිකා එක්සත් ජනපදය
කමාට විරුද්ධව නැගී සිටිනා ප්රගතිශීලී ජන කොටස් බොහොමයක් ත්රස්ත්රවාදීන් ලෙස
හංවඩු ගසා මර්ධනය කලේය. ලොව බොහෝ රටවල් ගණනකට රෝග පීඩාන්දී රැසක් උරුම කල අතර ආගම
ඉතා නින්දිත විදියට තෙල් හා කණිජ සමාගම්හි ආරක්ෂාව වෙනුවෙන් භාවිතා කරමින් බොහෝ
ගෝත්රික කණ්ඩායම් පෘතුවි ග්රහයාගෙන් අතුගා ඉවතට විසිකර දැම්මේය.ඉක්වදෝරය,
ඉන්දුනීසියාව,ඉරානය කොලොම්බියාව ආදී රටවල් සදහා මැදිහත් වෙමින් ඔවුන් සතු ස්වභාවික
පරිසරය විනාශකර දමමින් මහත් ව්යසනයන්ට එම රටවල්හි ජනතාව ඇද දැම්මා පමණක් නොව
විරුද්ද වන්නන් ඝාතනය කිරීමටද පිරවර ගත්තේය. සෞදි අරාබියේ රජ පවුලේ අල්ලන්ට නොහැකි
ඇතැම් අය ස්ත්රීන් දී ඇල්ලුවේය. රුසියාවට එරෙහිව ඔසාමා බිල් ලාඩින් ඇතිදැඩි කර
මුදාහලේය. </span><span></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-4uhyk639Ebc/VfVnvpSkJlI/AAAAAAAAAsk/MGyaP7k6Jxc/s1600/Oil%2Bwar%2Bcartoons1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="269" src="http://3.bp.blogspot.com/-4uhyk639Ebc/VfVnvpSkJlI/AAAAAAAAAsk/MGyaP7k6Jxc/s320/Oil%2Bwar%2Bcartoons1.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">සියලු ජඩවැඩ
වසාගැනීමට ආගම භාවිතා කලේය. ආගම් යුද්ධයක් ලෙස ලෝකයට පෙන්වමින් ඉහත සදහන් රටවල්හි
භූමිය යට තිබෙන්නාවූ කණිජ සම්පත් කොල්ල කන්නට පටන් ගත්තේය. ගෝලීයකණය වීමේ ලාලසාවක්
ලෝකයේ අහිංසක ජනතාවගේ සිත්තුල ඇති කරමින් ජනතා කැමැත්තෙන් රටවල් තුල සැගවී ඇති
සම්පත් කොල්ල කෑමට පිඹුරුපත් සකස් කලේය.</span><span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">ඔයා දන්නවද
වෙරෝණිකා ලංකාවේ අපිටත් ඒ දවස්වල ගෝලීය ලෝකෙට ඇතුල් වෙන්න තිබුණේ මාර ඇම්මක්. මං
මේ කියන්නේ මං ගැන. ඒක ඒ තරම් සුරංගනා හීනයක් විදියට ලංකාවේ ගම්මාන ඇතුලට පවා
ඉහින්න තරම් ඇමරිකන් කාරයා දක්ෂවෙලා තිබුණා. ඇත්තටම ඒක දක්ෂ කමත්නෙමේ අනෙක් රටවල්
සූරාකෑමට තියෙන ඕනෑකම.</span><span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">ආර්ථික කුලී
ඝාතකයන්, සී අයි, ඒ මැරවරයන්, ඇමරිකන් හමුදාව යොදාගනිමින් ලෝකය<span> </span>චණ්ඩිකමින් කොල්ල කෑම එළිපිටම කරන්නට පටන් ගත්තා
විතරක් නෙමේ, සී අයි ඒ සංවිධානය එළිපිටම රටවල් කිහිපයක නායකයින් ඝාතනය කරමින් ඒ
පිළිබදව ලෝකයට දැන ගන්නට පවා ඉඩකඩ සකස්කලා. සිනමා කෘති තම පටු දේශපාලන උවමනාව
වෙනුවෙන් භාවිතා කරමින් ලෝක ජනතාව බියවැද්දීමට සැලසුම් කලා. 2001 රුසියාව දිහාවට
හරවපු බිල්ලාඩන් ආපහු ඇමරිකාව පැත්තට හැරෙන්නේ මෙන්න මේ වගේ වෙලාවකදි, ඇත්තටම මේ
ගැන මට පොඩි සැකයකුත් තියෙනවා වෙරෝණිකා, බිල්ලාඩන් හිතලා ඇමරිකාව පැත්තට හැරුණද
නැත්නම් රුසියාව බිල්ලාඩන්ව ඒ පැත්තට හරවන්න තරම් දක්ෂ වුනාද කියලා.</span><span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">අල්කයිදා
ඇමරිකන් ප්රහාරය ඇමරිකාව සලිත කලාසේම ඒ යට සැගවී තෙල් ව්යාපාරයේ බලය ශක්තිමත් කර
ගැනීමට තම යුධ ශක්තිය භාවිතා කිරීමටද ඇමරිකාව පසුබට වුනේ නෑ. ලෝකයේ අනුකම්පාව
ඉල්ලා ස්ත්රී කදුලු වපුරවමින් මුස්ලිම් ජාතිය මහා විනාශකාරී , වෙනත් ජාතීන්හි මිනිසුන්
වද කරන ,ඉක්මණින් පැතිරෙමින් අනෙක් රටවල්වල බලය අල්ලා ගැනීමට දතකන ජාතියක් ලෙස
හංවඩු ගසමින් ඒ සිතුවිලි වෙනත් රටවල් වල මිනිසුන්ගේ හිස් මතට ඇතුල් කරමින්
ජාතිවාදය නිර්මාණය කරන්නට විය. ක්රිස්තියානි හා බෞද්ධ ආගම් දෙක ඇපයට තබා ගනිමින්
මෙම ආගම් දෙකෙහි ජන්මාන්තර වෛරකාරයන් ලෙස පෙන්වමින් ජාතිවාදයෙන් සිත් දූෂණය කිරීමේ
පදනම දැම්මේය. ලෝකය අවුලා ඒ අතර තුර ඊට යටින් තමාගේ වුවමනාව සිදුකර ගැනීම ඇමරිකාවේ
අභිප්රාය විය. කලාපීය බලවතා වීමට දගලන ඉන්දියාව පකිස්තානය හරහා මෙල්ල කරමින්ද,
තමාගේ බලයට අභියෝගයක් වන චීනයේ ආර්ථිකය කඩා දැමීමට කටයුතු කරමින්ද ( මේ වන විට )
සිටී.</span><span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">ලංකාව
පැත්තෙන් ගත්තහම මෙහෙමයි වෙරෝණිකා</span><span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">දෙමල ජාතිය
තමන්ගේ ව්යාපාර සාර්ථක කරගනිද්දී ඒක මහා ව්යසනයක් විදියට සිංහල ජාතියට පෙන්වපු
අදිසි හස්ත සිංහල දෙමල ගැටුමක් ලංකාව තුල නිර්මාණය කරන්න සමත්වුනා. සිංහලයන් තුල
තිබුණු ව්යාපාරික ඉරිසියාව ආගම එක්ක පටලවලා බියක් ලෙස වර්ධනය කරලා ඉතිහාස කතාවලින්
ඇදලා ගනිපු වීරයන්ට කියලා ජාතික හැගීම අවුස්සල ලක්ෂ ගණනක් සිංහල දෙමල තරුණ
තරුණියන් මේ පොළොවේ සදහටම නිදි කරෙව්වා. කොහොමත් ඇමරිකන් වුවමනාව<span> </span>තමන්ගේ ප්රධාන ව්යාපාරික ත්රිත්වය ආරක්ෂා
කරගැනීම. හා ලෝකයේ ඇතිවන ප්රශ්න හා තමා විසින් ඇති කරවන ප්රශ්න හරහා තම ප්රධාන
ව්යාපාරයන් හැසිරවීම. මොනවද මේ<span> </span>ව්යාපාරයන්
- ආයුධ ඖෂධ සංවර්ධන හරහා ගැට ගැසුනු පොලියට සල්ලි දීම.</span><span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">ඔයා දන්නවද
වෙරෝණිකා ඇමරිකාව පහුගිය යුද්ධය පිටිපස්සේ හිටියා විතරක් නෙමෙයි ඒකෙන් සෑහෙන් පලත්
නෙලා ගත්තා. ඒත් ෆොස්පේට් , විල්පත්තු , යාල ( ඇමරිකන් ශ්රී ලංකා ඒකාබද්ධ
පුහුනුවීම්<span> </span>කියලා නාඩගමක් නටන්න ලෑස්ති
වුනානේ ඇමරිකාව. ඇත්තටම ඒ වෙලාවේ මැදිහත් වුනේ සුනාමිය මිසක් දේශප්රේමී සංවිධාන
නෙමේ කියලා මං ඔයාට කියන්න ඕන. හේතුව ඒකට ත්රස්තුවාදී විරෝධයේ සලුපිලි අන්දලා
තිබුනු නිසා දේශප්රේමී සංවිධාන වලට යාල කැලේට වෙන හානිය ගැන වැටහීමක් තිබුනේ නෑ.
) ඉරණවිල ආදියේ පටන් බොහෝ සෙල්ලම් මේක අස්සේ නටන්න සැලසුම් කලා, පහුගිය යුද්ධය අතර
කාලසිමාව තුල මුස්ලිම් ජනතාව ව්යාපාරික අතින් ගොඩ නැගුණා, ඒ අතරේ තමයි මහින්ද
තමන්ගේ චණ්ඩි යාලුවන් ආදර්ශයට ගනිමින් චීනය එක්ක යාලුවෙලා සදාකල් බලේ ඉන්න සූත්රය
සජ්ඡායනා කරන්න පටන් ගන්නේ. ඇමරිකන් අදිසි හස්තය මින් උපරිම පලනෙලා ගන්නට ඇතැයි මට
විශ්වාසය. ඒ සිංහලේ වීර වංශ කියනා අයුරින් ළදරු විදියට නෙමේ. ( ඔහුට අනුව සියල්ල
කුමණ්ත්රණය. මට අනුව එසේ නොවේ. එහෙත් විමල් ලවා කුමණ්ත්රණ යන්න විහිලුවකට ලක්
කිරීමට ඇමරිකාව පියවර ගත්තාදැයි සැකයක් ඇතැයි කියන්නේ මේ දිග ලිපියෙන් වෙහෙසට පත්
ඔයාව ටිකක් හිනැස්සවීම හොදයි කියා සිතුණු බැවිනි. ) ලාංකීය මුස්ලිම් ජනතාව හා
සිංහල ජනතාව අතර ආගම් ප්රධානකොටගත් යුද්ධයක් හදිසියේ ඇවිලවීමට කටයුතු යෙදීම මාගේ
අදහස අනුව කුමණ්ත්රණයකි. කවුරුන් දඩමීම කරගෙන එය ඇති කරත් ඇමරිකාව ඒ පිටුපස
සිටින්නේ යැයි මම පුද්ගලිකව විශ්වාස කරමි. ඊට ප්රධාන වශයෙන් කාරනා කිහිපයක්
හේතුලෙස මම දකිමි. </span><span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">01 සුනාමිය
වෙලාවේ ගාල්ල නගරයට බැසගත් ඇමරිකන් බටයන්,( ඇමරිකන් ශ්රී ලංකා හමුදා අතර
පැවැත්වීමට යෙදී තිබුණු ඒකාබද්ධ හමුදා පුහුණුවීම් සදහා ගෙන ආ ආයුධ සියල්ල
සුනාමියෙන් මුහුදට ගසාගෙන ගොස් තිබූ නිසා ඒවා සොයන්නට පැමිණි ) ආයුධ සෙවීම අතර
මුස්ලිම් ජනතාව පිළිබදව සෙවීමට වැඩි උනන්දුවක් ගත්තෝය. </span><span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">02 අල්කයිදා
සංවිධානය සමග ලාංකීය මුස්ලිම්වරු සම්බන්ධයක් කටකතා පැතිර ගිය අතර දැන් එය එස් අයි
එස් සමග සම්බන්ධ බවද පසුගිය දිනෙක මියගිය එස් අයි එස් බටයෙක් ලංකාවේ අයෙක් යන්න
ආදී වශයෙන් කතාන්දර ගොඩ නැගෙමින් පැවතීම.</span><span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">03 මහින්ද
රාජපක්ෂගේ පරාජයෙන් පසුව හදියේම යුධ අපරාධ පරීක්ෂණය නවතා ලංකාවටම එය කැමති පරිදි
කරගන්නැයි පවසා ලංකාව පිළිබදව පුදුම තරමේ කැක්කුමකින් කටයුතු කිරිමය. අනෙක් කාරණය
නම් සිරිසේන ජනාධිපතිවරයා වෙත පාන්නාවූ වැඩි සෙනෙහසයි. මෙවරද ගෙන්වා ගත්තේ ඔහුය.
රනිල් ගියේ ඉන්දියාවටය. ලෝක නයකයින් සමග ගත්කල ඇමරිකාව හා ගනුදෙනු කිරිමට වර්ථමාන
ජනාධිපතිවරයා පොඩි වැඩිබව මාගේ අදහසයි. කෝකා කෝලා තෙල් කාන්දුව වෙලාවේ ඔහුගේ හැසිරීමද
ඇරිකාවට ඔහු පිළිබදව ආදරයක් හා වැඩි විශ්වාසයක් තැබීමට ප්රමාණවත්ය.</span><span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">කෙසේ හෝ මා
සදහන් කල මක්කම සිදුවූ සිදුවීම ඉබේ සිදුවූවක්ද නැතිනම් එයත් ඇමරිකාවේ
සැලැස්මක්දැයි මම නොදනිමි. මට ඊට සාධාරණ සැකයක් ඇත. හේතුව ඇමරිකාව ඔවැනි කඩප්පුලි
වැඩ කර තිබෙන්නේ අද ඊයේ නොවේ. කෙසේ වෙතත් සිංහල මුස්ලිම් ගැටුමක් ඇතිවනු නොදැකීම
මාගේ ප්රාර්ථනයයි. ඒ අන් කිසිවක් නිසානොව දිගින් දිගටම ඇතිවෙමින් තිබෙන තත්වයන්
හා නොබෝ දිනෙක සිට කඩා වැටෙමින් පවතින චීන ආර්ථික ආදී කරනු දෙස බැලීමේදී ලංකාව
ඇමරිකාවට වැදගත් සාධකයක් හා භූමියක් වෙන නිසාවෙනි. දැන් අපට සිටින්නේ සුජාතම
ජනාධිපතිවරයාම නොවෙන බව අප සිහිතබාගත යුතුය. මන්ද තමාට වුවමනා දේ කර හිමිච්ජාවගේ
වගේ හිදීම ඔහුගේ එක් ස්වභාවයක් නිසාවෙනි. මේ වඩාත්ම අවධියෙන් සිටිය යුතු කාලය බැව්
මගේ අදහසයි.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">මම දැන්
නවතිනවා වෙරෝණිකා .</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota","sans-serif";">චාමර ප්රසන්න
කොඩිතුවක්කු</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-fKjZnR78Nd4/VfVoOzMB_1I/AAAAAAAAAss/KaKebBudoXA/s1600/Inner-Peace-Quotes-Tumblr-10.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="http://3.bp.blogspot.com/-fKjZnR78Nd4/VfVoOzMB_1I/AAAAAAAAAss/KaKebBudoXA/s400/Inner-Peace-Quotes-Tumblr-10.jpg" width="379" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-75477143580710003472015-09-10T20:35:00.000-07:002015-09-10T20:35:06.393-07:00වසන්තයට අතපසු වු පෙරවදන....<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-zAHgqfN7tvs/VfJIfK71alI/AAAAAAAAAr0/cg_awuYCB_8/s1600/6a00e553838b918833013488b932d4970c-700wi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="http://1.bp.blogspot.com/-zAHgqfN7tvs/VfJIfK71alI/AAAAAAAAAr0/cg_awuYCB_8/s400/6a00e553838b918833013488b932d4970c-700wi.jpg" width="266" /></a></span></div>
<span style="font-size: large;">“ජිවිතයත් හරියට කාළගුණය වගේ..... වෙලාවක හරිම සුන්දරයි... තවත් වෙලාවකට හරිම සෝචනීයයි. එත් ජිවිතය නොනැවති ඉදිරියටම ගලා යමින් පවතියි. අපිට පුළුවන් මේ සියල්ල අතර දෝලනය වන්න විතරයි.“</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">ඊයේ රාත්රි යේ සිටම ඇද හැලෙන මහා වැස්ස මුළු පාලතම අදුරක ගිල්වමින් තිබුණා. එත් සුබ නැකත් එළඹෙන එක නවතින්නේ නැහැ. පුංචි පුංචි වැහි බිංදු රූ රා වැටෙන ගස් කොලන් අතරින් ඇය සුරංගනාවියක් වගේ පුංචි මල් කිණිත්තක් අත දරාගෙන පැමිණෙමින් තිබුණා. කවදාවත්ම දැක නැති කොණ්ඩ මෝස්තරය නිසාම ඇය වඩා ත්ව්ර ලෙස පෙනෙන්නට වුණා. තැතිගැන්මක් එක්ක මොකකදෝ බියක් ඇගේ අැස් අග ලියවිලා තිබුණා. මං බලා උන්නා මඩ කඩිති උඩින් පැන සුරංගනාවියක් පාවෙන අයුරු.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"> “ මං ලස්සනද......“</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඇය ලස්සනය බාහිරෙන් පමණ් නොව ඇගේ හදවතින්ම</span><br />
<span style="font-size: large;">ඇය ලස්සනය දොකොපුල් පමණක් නොව හාදු වලිනුත්</span><br />
<span style="font-size: large;">ඇය ලස්සනය මනස්කාන්ත දෑස් වලින් පමණක් නොව බැල්මෙනුත්</span><br />
<span style="font-size: large;">ඇය ලස්සනය...........</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">දහසකුත් වචන වලට එහා ගිය සිනහාවකින් ඇය අතේ වු මල්කිණිත්ත මගේ කෝට් එකේ රැදෙව්වා. එත් ඇය මගේ පපුවට තුරුලු වුයේ නැත. ඒ ඇය තුල වු තැති ගැන්ම නිසාවෙන් විය හැකිය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-2uBHXXe-FbY/VfJIq_ATl8I/AAAAAAAAAr8/5CsGN7jpymI/s1600/creative-best-wedding-photography-awards-2014-ispwp-contest-14.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="265" src="http://2.bp.blogspot.com/-2uBHXXe-FbY/VfJIq_ATl8I/AAAAAAAAAr8/5CsGN7jpymI/s400/creative-best-wedding-photography-awards-2014-ispwp-contest-14.jpg" width="400" /></a></span></div>
<span style="font-size: large;">ඒ තැති ගැන්මට එහා ගිය හදිස්සියක් ඇයට තිබුණා..... එත් මං හිටියේ දෙලොවක් අතර.... ඇගේ ප්රේමය අභිමුව මං හැමදාම දියවෙලා යනවා. මං හැමදාම පරාජය වෙලා යනවා. </span><br />
<span style="font-size: large;">බොහෝ අය ලස්සනට ඇදගෙන ඇවිත් තිබුණා, සතුටු කතා මැද ප්රිති සිනහා දෝරේ ගලමින් තිබුණා. තම තමන්ගේ පිංතූර ගනිමින් සතුටු සාමිච්චියේ යෙදෙනෙ කෙල්ලන්ගේ මුකුළුව වැස්සේ තිබු ගුප්ත බව මෙලෙක් කලා. මට ඇය දුටු වෙලෙ පටන් ඕන කළේ ඇගේ දෙතොල් සිප ගන්න. එත් ඇගේ මයාව නැතිවෙතැයි බියෙන් මං මගේ ආසාවල් හැමදාම වගේ හංග ගත්තා. කතා මැද කාළය ගෙවෙමින් නිත්යානුකූලව අපි විවහා ගිවිස ගත්තා. නිතියෙන් අපි එක්වුණා. නිතියට වඩා වේගයෙන් කාළය ගෙවි යනවා. ප්රේමවන්තයෝ අඹුසැමියෝ වෙනවා...... ජිවිතය සුසුම් මැදින් දිග හැරෙන්න ගන්නවා. ආදරය හෙට වගේ ප්රර්ථනාවක් වෙනවා......</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"> “වචන අතර ගොඩ ගහපු ඔයාගේ ජිවිත නිසා මං මගේ ජිවිත ගිණි තියා ගත්තා“</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">සුරංගනාවියකගේ ඇස් වලින් වැස්ස වගේ කදුළු දෝරේ ගලනවා. ආයේ වසන්තයක් එ්වියැයි කාට නම් සපත කළ හැකිදැයි මම නොදනිමි. එත් ජිවිත ඉදිරියට ඇදෙමින් තිබේ. තවම ඇය ඉස්සර වගේ මගේ ළයේ හිස හොයාගෙන උණුහුමක් සොයමින් සිටියි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"> “ ආදරේ අපිට කරන්න පුළුවන් දෙයක් නෙවෙයි..... එක් අපි තුල නිරායාසික උත්සාහයකින් උත්පාදනය වන ශක්තියක්..... අපිට පුළුවන් එක විදින්න විතරයි....“ </span><br />
<span style="font-size: large;">දිගු හුස්මක් පිට කරමින් මං ඇයට පැවසුවා.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඇය දිගු සුසමකින් ලය පුරාවාගෙන අනෙක් පස හැරි නින්දට වැටුණාය..........</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-NiOQOXriFGo/VfJLpjy7xQI/AAAAAAAAAsI/NYeE3j1ABMA/s1600/WhisperingLove.org-love-blind-marriage-restore-Georg-C.-Lichtenberg-580x385.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="http://3.bp.blogspot.com/-NiOQOXriFGo/VfJLpjy7xQI/AAAAAAAAAsI/NYeE3j1ABMA/s320/WhisperingLove.org-love-blind-marriage-restore-Georg-C.-Lichtenberg-580x385.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-71360022538539939422014-08-06T22:25:00.001-07:002014-08-06T22:25:26.101-07:00 ප්රේමය නම් වු ඈ<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-O_cLFsjkToo/U-MLHYc-JNI/AAAAAAAAApk/ilG6hCJTVzk/s1600/Romance_by_Araantonak.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-O_cLFsjkToo/U-MLHYc-JNI/AAAAAAAAApk/ilG6hCJTVzk/s1600/Romance_by_Araantonak.jpg" height="270" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඉර බැහැන් යන්න කිට්ටු වෙලාවක මං ඈත පාර දිහා බලාගෙන හිටියා. සෙනග පිරිච්ච බස් වලින් තැලිච්ච මල් වගේ කෙල්ලෝ බැහැලා ඇදුන් හද හදා ඈතට යනවා. එන බස් එකක් බස් එකක් ගානේ මං බෙල්ල හරවා හරවා ඉස්සි ඉස්සි බැලුවේ මගේ අස්වැසිල්ල සොයා ගන්නයි. පිටකෝට්ටේ පැත්තේන් කලුවර හිමින් හිමින් ඇදෙමින් තියෙද්දි මොණරෙකු සේ සාරියක්ද ඇගලා ගත් ඇය දුවවිත් මා අතේ පැටලුනා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: x-large;"><i>“Sorry.........“</i></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඒ ඇගේ හැමදාම ප්රථම වචන පෙළයි. පිළිවලට පිරා තිබු ඇගේ හිසකේ මම අවුල් කලා මිස කිසිවක් නොදොඩා හිටියා. </span><br />
<span style="font-size: large;">‘ආ...... මාර වැඩක්නේ අද පත්තරේක මං කියෙව්වා ලිපියක් ඇත්තටම ඒක ලිපියක් නෙවෙයි කතාවක්.....‘</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">අපි යන්නේ කොහේද මොනවද කරන්නේදැයි ඇයට වගක්වත් නැත ඇය එතරම්ම සුරක්ෂතභාවයකින් මගේ වැලමිටෙහි එල්ලි පැද්දි පැද්දි ගමන් කරයි. ඇගේ කතාවට වඩා මා වඩා ප්රිය කරනනේ ඇය එය කියන තාලයට හා තනයටය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><i>“ඒ කතාව ඔයාගේ..... ඔයා ලියපු ඒවා තැනින් තැනින් එකතු කරලා පොඩි වෙනසකට වෙන වචන දාලා ලියලා තිබුණට ඒ ඔක්කොම ඔයාගේ.....“</i></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-zlVT25OTU2k/U-MLf2FRYFI/AAAAAAAAAps/v0FTg7igZRw/s1600/Favim.com-19475.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/-zlVT25OTU2k/U-MLf2FRYFI/AAAAAAAAAps/v0FTg7igZRw/s1600/Favim.com-19475.jpg" height="320" width="214" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම මද සිනහවක් පා ආයෙමත් යන එනමං සොයන්නට විමි. මට මගේ කියා ඇත්තේ මේ ආදරය පමණකි. මේ ලෝකයේ මා හදුන්නේද මේ ලෝකයෙන් මා හදුන්නේද ඒ ආදරය පමණකි. ඒ ආදරයට ඇත්තේද එකම නමකි....... ඒ වෙරෝනිකා ය. ඉතිං මගෙන් ඇය සොරා ගැනිමට කිසිවෙකුටවත් බැරි බවනම් මම දනිමි. ඒ ප්රේමය පිළිබදව මා තුල ඇති විශ්වාසයයි. මිනිසුන් අපි හා විශ්වාසය ගොඩ නගා ගන්නේ වචන පතින් නොව ආදරය මතිනි. අපේ සියලු සබදතාවන් ගොඩ නැගෙන්නේ වචන මත නොව ආදරය මතය. අපගේ ඉවසීමද ගෞරවයද වර්ධනය වන්නේ ආදරය නිසා මිස වචන නිසා නොවේයි.</span></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><i>“ඔයාට හිතෙන්නේ නැද්ද එක හොරකමක් කියලා.....“</i></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මා දොඩමලු කිරිමේ අභියසින් ඇය බැරැරුම් ලෙස ප්රශ්ණය මා මත පැටෙව්වාය.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මම දෙපස බලා ඇගේ අත තදින් අල්ලාගෙන අලුතින් තාර ගල්වා උස් කර ඇති චිස් මෙන් තාර පාරන් එහා පැත්තට එතෙර වුයෙමි. අලුත් ගඩොල් මතින් අපි අශ්චරය දෙසට පිය නගන වෙලාවේ ඇය සොරකමක් මතක් කර ඇත. ඇය පිළිතුරක්ද අපේකෂාවෙන් නිහඩව සිටියි. මාගේ මේ නිහඩ බව දැන් දැන් ඇයට හොදට හුරුය. ඒ නිසාම ඇගේ ඉවසිමේ සීමා මායින් පුළුල්ය. එතරම්ම දුක් මහන්සි වි ඇය මට හුරුපුරුදු වි ඇත. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><i>“අපිට අපේ කියලා වචන කෙහේද තියෙන්නේ වෙරෝනිකා..... අපි යමක් ලිව්වට පස්සේ එක අපේ නෙවෙයි. වචන හොරකම් කලාට මිනිස්සුනගේ ආදරය හොරකම් කරන්න පුළුවන්ද“</i></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><i>“ආදරය හොරකම් කරන්න බැහැ..... එත් ඇයි මිනිස්සු එහෙම ඔයාගේ හැගිම් හොරකම් කරන්නේ.....“</i></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><i>“අපි තුල ආදරය තියෙනවා නම් අපිට අනුන්ගේ හැගිම් හරි වචන හරි අවශ්ය වෙන්නේ නැහැ... අපේ පැවැත්ම තිරණය කරන්නේ වචන නෙවෙයි ක්රියාවයි. වචන වචන හැටියට හැගෙන්නේ කියන්නා තුල ඇති ආදරයේ ස්වරය සමුහය නිසයි......“</i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><br /></i></span>
<span style="font-size: large;"><i>“හොව් හෝව්....... දේෂණ ඇති.......“</i></span><br />
<span style="font-size: large;">ඇය මගේ පිළිතුරට මග ඇහුරුවාය. ඇගේ ඇස් දැලිවි ඇත, කම්මුල් රත් පැහැ ගැන්වී පිපි එමින් තිබේ.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><i>‘‘මං ඔයාට ආදරෙයි........“</i></span><br />
<span style="font-size: large;">ඇය මගේ උරය මත ඇගේ දොතොල් තියා උණුසුම් හාදුවකින් මගේ ගත ප්රණවත් කළාය. දිගු හුස්මක් ගත් ඇය.......</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><i>“මට සතුටුයි ඔයාව මට හුමුවුණ එක ගැන..... එක අස්වාභාවික හමුවිමක් වුණත් මම කැමතියි අපි ඉන්න විදිහට......“</i></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-3yotgpzcq9A/U-ML_g4BtsI/AAAAAAAAAp0/UfY9xVD0TlI/s1600/3254206608_1915e25b2a.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-3yotgpzcq9A/U-ML_g4BtsI/AAAAAAAAAp0/UfY9xVD0TlI/s1600/3254206608_1915e25b2a.jpg" height="320" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">සත්තකින්ම ඇගේ ප්රේමය මහ රුක්ෂයක් මෙන්ය. මා මුලදි සිතා සිටියේ මා තරම් කිසිවෙකුටවත් ආදරය කල නොහැකි යැයි කියාය. නමුදු ඇය හමු වු දා පටන් මගේ මුල් බැස ගැනීම කොපමණ වැරදිදැයි මටම තේරෙන්නට පටන් ගත්තා. විටක ඇය මවක් සේද යෙහෙලියක් සේද බිරිදක් සේද භික්ෂුණියක් සේ ද මා ඉවසන්නීය. තවත් විටක ඇය පාසල් ගුරුවරිය මෙන්ද නිතිඥවරියක් මෙන්ද සෙබලයක් මෙන්ද තහංචි පනවන්නීය. නමුදු ඇය කිසි විටකත් මා හට දක්වන ප්රේමය අත් හැරියේ නැත. වැටෙන්න වැටෙන්න ආයෙමත් කෙහෙන් හෝ කොණක් අල්ලාගෙන ඈ මා මත්තේම දළු ලා වැඩෙන්නීය. මවිසින් මගහැර යන සෑම තැනකදීම ඇය කෙලින් සිටගෙන මා තදින් වැළද ගෙනම සිටින්නීය. ඒ හැමවිටම මගේ පපුවට දැනෙන එකම උණුසුම ඇගේ ප්රේමයේ උණුසුම ම පමණෙකි. ඇගේ ප්රේමය ඉදිරි පිට මා ළදරුවෙකු සේ අසරණව දත් විළිස්සාගෙන බලා උන් වාර අනන්ත ය. ඒ වෙරෝනිකාය.......</span></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><i>“මිනිස්සුන්ට තමන් තුල කිසිම දෙයක් නැති වුණාම අනෙක් අයගේ අදහස් හරි තමන්ගේ වගේ ලියන්න ලැජ්ජ නැද්ද මන්දා......?“</i></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඇය තාම මුල් ගැටළුවේම සිත් යොමා සිිටින බව මට වැටහුණේ එවිටය. ඇය අතෝරක් නැතිව එක දිගට කියවාගෙන යයි. සැරෙන් සැරේ මොන මොනවාදෝ ප්රශ්ණ මගෙන් විමසා ඇයම පිළිතුරු සපයාගෙන කතා කරමින් යයි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><i>“හදිසියේ මං කතා කරන එක නැවැත්තුවොත් අපේ සම්බන්ධතාවයට මොකක් වෙයිද දන්නේ නැහැ....!!“</i></span><br />
<span style="font-size: large;">එක්තරා දිනෙක නිශ්චිත මොහොතක ඇය හැඩුම්බරව කී දේ තවමත් මා මතකයේ ඇත. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">වචන - ඒ ඇගේ ආදරයේ එක් පැතිකඩක්ය. හැමදේමත් හැමවිටමත් ඇය ප්රකාශ කරමින් මට ප්රේම කරයි. තවත් විටක ඇගේ වෙලෙමින් හුරතල් වෙමින් ඇවිස්සෙමින් ප්රේම කරයි. ඇය විවධාකාරය. එක මිතික නොවන ඇයට බහුමිතක පැතිකඩවල් ඇත. ඇය ඒ හැම අයුරින්ම මට ප්රේමය ප්රක්ෂේපණය කරමිනි උන්නාය. එහෙත් ඇය දැන හදුනා ගත් දින පටන්ම මා ඇය හා ආලයෙන් වෙලුන් ලෙසම මම ඇය ප්රේම කරමින් සිටියා. කලු සුදු මම වර්ණ අන්තර නොදන්නා සේම ප්රේමයේ චලනයන් නොදන්නෙමි. නමුදු ඇය ශුංගාරාත්මක ලෙසත් විචිත්ර ලෙසත් මා හට ආලය පායි. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">දසත අදුරින් වැසි ඇතිමුදු අශ්චර්යමත් පහන් කණු ඒ බව අපට අමතක කරවමින් සිටියි. අප පසු කර යන එකා දෙන්නා අප දෙස බලනුයේ ‘ඇපල් කන්නේ පණුවොමය‘ යන තියරියෙනි. අපි අතුරු මාර්ග මග හැර ප්රධාන මාවතින්ම වෙරළ අද්දරට සෙන්දු වුයෙමු. තැන් තැන් වල මිනිස් සමුහයාගේ චලනයන් අපිට කිසි වැදගැන්මක් ගෙන ආවේ නැත. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><i>“අපි අද මුහුදට කතා කරන්න ඉඩ දෙමු...“</i></span><br />
<span style="font-size: large;">මම වැල්ලේ වාඩි ලා ගමිනි පැවස්වෙමි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මගේ ගෙල වටා අත් යවා මා ඇගට බර වී ඇය මගේ හිස් මුදුණ උණුහුමින් සිප ගත්තාය. ඇය මේ සාගරය තරම්ම ගැඹුරු නොවේදැයි මම තවමත් සිතමි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-5jiVtZ2U-uY/U-MMzwfdpMI/AAAAAAAAAqA/eIDh8t2ePlQ/s1600/best-friend-forever-me-and-you-you-you-and-me-Favim.com-124415.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-5jiVtZ2U-uY/U-MMzwfdpMI/AAAAAAAAAqA/eIDh8t2ePlQ/s1600/best-friend-forever-me-and-you-you-you-and-me-Favim.com-124415.jpg" height="272" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-65594003672336182612014-04-12T09:11:00.002-07:002014-04-12T09:11:48.751-07:00ජිවිතයට හිරගෙයක්!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-FgUROFWL7QE/U0lk3AO1WSI/AAAAAAAAApA/J3n6qh-C7KM/s1600/Marriage_by_Why_Why1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-FgUROFWL7QE/U0lk3AO1WSI/AAAAAAAAApA/J3n6qh-C7KM/s1600/Marriage_by_Why_Why1.jpg" height="233" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ඔබ හිරගෙයක කොටු වෙන්න කලින් මදකට දැනුවත් වෙන්න</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">විවාහය උගුලක්</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ගැහැණියක් විසින් ඔබ උගුලට හසු කර ගනිවී.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ඔබ විසින් ගැහැණිය උගුලට හසු කර ගනිවිී. </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">එවිට ඔබ දෙපලට එකින් එක</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">වධයට, හිංසාවට,</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">පමුණුවා ගන්නට සදාකාලික අයිතිය නීතියෙන් ලබා දෙන</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">විවාහය සමාජය තුල බිහිවන්නේ</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">මිනිසා ආදරය කරන්නට </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">හෝ</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">මිත්රත්වය රකින්නට</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">හෝ</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">අසමත්වීමේ ප්රතිඵලයක් වශයෙන්.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">විවාහය ආදරයට ආදේශකයක් නොවේ.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">එය හරිම දුප්පත් විකල්පයක් පමණයි.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ඔබ කවරෙකුට හෝ ආදරය කරනවා නම්,</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">එය නීත්යානුකූල කොන්ත්රත්තුවක්</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">කර ගන්න ඕනේ නැහැ.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">නීතිමය කොන්ත්රත්තුවක් මගින්</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">සහතික කරන්න බැහැ, </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ඔබ හැම විටම</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ඒ පුද්ගලයාට ආදරය කරන බව,</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">නීතියම කොන්ත්රත්තුවකට</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ආදරය මත කිසිම බලයක් නැහැ.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">විවාහය නීතියෙන් පිළිගත් කොන්ත්රත්තුවක්,</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ඒක අයිතිකාරකමක්,</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">පුද්ගලික දේපල අයිතිකාරකමක්ම තමයි,</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ඒක බලපත්රයක් - ඔබ අයිතිකාරයා.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">මෙය හොදින්ම කියා පාන්නේ</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">එතැන ආදරය නැති බවයි.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">නීතිය පැමිණෙන්නේ</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">එතැන ආදරය නැතිවී ගිය විටදි පමණයි.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">එහෙම නොවන්න</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ආදරයට ආදරය ප්රමාණවත්</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">---- </span>ඕෂෝ <span style="font-size: large;">----</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-PVwX02mwnVE/U0lliQXPq4I/AAAAAAAAApI/5GloM4JzWmI/s1600/555555555555555555555555.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-PVwX02mwnVE/U0lliQXPq4I/AAAAAAAAApI/5GloM4JzWmI/s1600/555555555555555555555555.jpg" height="299" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-47038914586303723462014-03-18T01:08:00.000-07:002014-03-18T01:10:22.681-07:00මග හරින සත්යය<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-ii9v-zKmk4w/Uyf9p1Hbt5I/AAAAAAAAAog/fBpqk80YHPI/s1600/pain_and_sacrifice_by_chuchy5-d4tcr82.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-ii9v-zKmk4w/Uyf9p1Hbt5I/AAAAAAAAAog/fBpqk80YHPI/s1600/pain_and_sacrifice_by_chuchy5-d4tcr82.jpg" height="266" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඔබ ඉදිරියට තබන අඩියක් පාසාම කවුරුන් විසින් හෝ ඔබව බිය ගනවනු ලබනවා. එක තත්වය හෝ ව්යවහාරය යැයි භාර ගැන්මට අපි හැමවිටම පෙළඹෙමින් සිටිනවා. නමුදු ඔබට හැකි වුණා නම් ඔබේ ධෛර්්යය එක් නිමේශයකට හෝ අත්හදා බලන්න ඔබට සතුටක් දැනේවී. අවිනිශ්චිත අනාගතයක් වුවත් ඔබට සතුටක් දැනේවී. ඒ නිදහසේ වින්දනය ඔබේ සිත පතුලටම දැනෙන මොහොතයි. අපි විසින්ම තනා ගත් අර්ථ බොහෝමයකට මැදිව අපි ජිවිතය විනාශ කර ගනිමින් හිදිනවා. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-dZyM2jAYS-0/Uyf9_uKa7_I/AAAAAAAAAok/dg-abhEuJhU/s1600/1ee6f25ff8569391.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-dZyM2jAYS-0/Uyf9_uKa7_I/AAAAAAAAAok/dg-abhEuJhU/s1600/1ee6f25ff8569391.jpg" height="400" width="318" /></a></div>
<span style="font-size: large;">ඔයා මට ආදරේද කියලා ආයේ ආයෙමත් අහන්න සිද්ධ වෙන තැනත් එතැනමයි වෙරෝනිකා.....</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඔයාගේ ආදවන්තයාගේ හිත තුල කිසිදු නිදහසක් වින්දයක් නැතිව ඔයාට බැහැ ඉස්සර වගේ කිසිදු දෙයක් ඒ විදහටම බලාපොරොත්තු වෙන්න. බොහොමක් මිනිසුන් සරළ රේඛාවක් දිගේ ඔහේ ගමන් කරමින් සිටිනවා. ඔවුන් ඉපදෙනවා, වැඩිවියට පත්වෙනවා, කසාද බඳිනවා, ළමයි හැදෙනවා, වයසට යනවා, ළමුන් රැකබලා ගනියි කියලා හිතනවා...... අතිශය සාමාන්ය මේ පෙළ විතරක්ම උල්ලංගණය කිරිමෙන් පමණක් ඔයාට ඔයාගේ විමුක්තිය මුණ ගැහෙන්නේ නැහැ. ඒ පෙළින් පිට පැනීමත් එක්ක ඔයාට සිද්ධ වෙනවා ඔයා මොන වගේ කෙනෙක්ද කියලා හිතන්න. මං හිතන්නේ දෙපාරට වඩා වැඩි වාර ගණනක් ඔයාට සිද්ධ වෙනවා හිතන්න. ඔයාට ඔනේ මහාප්රාණික ආදරයක් නම් ඔයාට සිද්ධ වෙනවා මිටින් අල්ලාගෙන සිටින ඔහුගේ ජිවිතය අත්හරින්න, ඔහුට යන්න දෙන්න, නිදහසක් දෙන්න, ආදරය බූමරංගක් සේ එවිට ආයෙමත් ඔයාව හොයාගෙන ඒවි..... අළුත්ම අළුත් විදිහට. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">බොහෝ ප්රථාපවත් මිනිසුන් සම්බන්ධතාවන් ඇතුලේ දියවෙලා යන්න පටන් ගන්නවා. ඒ ඇයි කියලා ඔයා නිකමටවත් හිතලා බලලා තියෙනවද ?</span></div>
<span style="font-size: large;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අපිට කලින් නිර්මිත කර ලද අර්ථයක් ඇතුලේ හදලා දීලා තියෙනවා බෙදා ගැනිමක් කියලා. එත් ඔයාට බෙදා ගන්න ඔයා ලග තියන්නේ මොනවද කියලවත් දන්නේ නැතුව නිකම්ම නිකං ශාරීරික ගණුදෙණුවක් ඇතුලේ හිර වෙලා ඔයා දියවෙන්න පටන් ගන්නවා. පේ්රමයක් ඇතුලේ නිදහසක් හොයන්න. එවිට ඔයාට තටු ලැබේවී ඔහුගේ පරාදිසයේ හැම අස්සක් මුල්ලකම පියාසර කරන්න.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-8GK6JhIjLGM/Uyf-mN12ncI/AAAAAAAAAos/EYvZrcTA3aE/s1600/1710.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-8GK6JhIjLGM/Uyf-mN12ncI/AAAAAAAAAos/EYvZrcTA3aE/s1600/1710.jpg" height="225" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br /></div>
වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-36686720737023824542014-01-28T03:07:00.002-08:002014-01-28T03:07:49.283-08:00හිස්තැනක්_____________________<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-xzJ-bHpltQc/UueL_Ab5gJI/AAAAAAAAAng/H3bfhe8K5qk/s1600/6e4de4e072bc977a16ae5aeae0d3fb2b.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-xzJ-bHpltQc/UueL_Ab5gJI/AAAAAAAAAng/H3bfhe8K5qk/s1600/6e4de4e072bc977a16ae5aeae0d3fb2b.jpg" height="320" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වැහි බිදු එකිනෙක මා වටලාගෙන හෙමෙන් හොරෙන් වැටෙන්නට විය. මම ඒ වැහි බිදු නොපෑගෙන්න ඈත් මෑත්ව අඩි තබමින් ගමන් කළේමි. වැහිබිදු මගේ ගමනට බාදා පමුණනාවාට මං දැං කෙහෙත්ම කැමති නැත. නමුදු මට වඩා ඉක්මණින් වැහි බිදු මා වටලා ගනිමින් සිටියි. එක දෙක බිංදු මගේ නළලත මත පතිත වන්නේය.මම හුන් තැනම නැවතුණෙමි. වැහි බිදු ටක් ටක් හඩ නගමින් මගේ නළලත පතිත වන්නට විය. රූරා වැටෙන ඒ බිදු කාළකට පසු මගේ දෙකම්මුල් තෙත් කරමින් කොපුල් තල තෙතමාත්තු කළේය. වැහි බිදුවලට රිසි සේ මගේ නළලත මත වැටෙන්නට මම හිස කළු ආකාසය දෙසට හැරෙව්වෙමි. මොහොතකින් මගේ මුළු මුහුණම වැසී යන්නට පුංචියට ඇද හැළුණු වැහි බිදු අනෝරා වැස්සක්ව වටව මගේ මුළු සරුවාංගයම තෙතර බරිත කලේය. මම දෑස් පියා ගතිමි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඔයාට මතකද වැස්සේ නටපු අතීතයක් අපිටත් තිබුණා. ඔයාගේ මුළු ඩෙනිම් කලිසමම තෙත් වෙලා යනකං අපි වැස්සේ තෙමුනා. එච්චර තෙමිලත් ඔයා කලිසමේ කකුල් දෙක නවාගෙන මඩකඩිති පුරා පැන පැන උන්නේ. මම ඔයාගේ පුංචි කුඩය යටට වෙලා ඔයාගේ හැම ඉරියව්වක්ම නිරික්ෂණය කරමින් උන්නේ. ඔයාගේ පිස්සුවට මම කොච්චර ආදරය කලාද?? ඔයාට මතකද අපිට එහෙම අතීතයක් තිබුණා. නැහැ ඔයාට එහෙම මතකයක් නැහැ. එහෙම අතීතයක් අපිට කිසි දිනෙක තිබි තිබුණේ නැහැ. මේ මම, මේ මොහොතේදි දකින සිහිනයක්. ඔයාව ලගට තුරුළු කරන් මෙහෙම වැස්සේ තෙමෙන්න සදාකාළිකව මගේ හිතේ තිබුණු හීනයක්. කිසිදිනෙක මවිසින් සඵල නොකර ගත් හීනයක්. මම කිසි දිනෙක ඔයාට කියලා නැති හීනයක්. අවුරුද්දකට පොඩ්ඩක් වැඩි කාළයකදී ඒ හීන ඔක්කෝම සඵල කර ගන්න බැහැ තමයි. මම හිතුවේ මුළු ජිවිත කාළය පුරාවටම ඔයාව මගේ අනෙක් පසින් තියාගෙන වෙනස් වෙනස් විධියේ ප්රේමයන්ගෙන් ඔයාව සිප ගන්න.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-c_64X5tkAuQ/UueNRJUN4BI/AAAAAAAAAno/ddJjXn3016A/s1600/204___Free_yourself__by_bittersweetvenom.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-c_64X5tkAuQ/UueNRJUN4BI/AAAAAAAAAno/ddJjXn3016A/s1600/204___Free_yourself__by_bittersweetvenom.jpg" height="218" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම දෑස් විවර කළේමි. මේ අහසටත් නොකියාම මේ වැස්සටත් නොකියාම මේ පොළවටත් නොදෑනීම මගේ හිතටත් හොරා ඔයා ඈතක ඉගිලා ගිහිං. මම උණ සන්නිපාතය හැදෙනකං මේ වැස්සේ තෙමෙන්නද? මට මානසික ව්යාධියක් ඇතැයි සිතා කවුරුන් හෝ මාව මානසික රෝහලට ගෙන යන තෙක් මෙහෙම වැස්සේ තෙමෙන්නද? මගේ දෙකම්මුලෙන් රෑටා එන වැහි බිදුවක් මම දිව අගින් රහා බැලුවෙමි. එහි පදමට ලුණු රස ඇත. අහස පුරා විසිරි පැවති වැහි වළාතුළු මගේ ඇස් උඩම පායලා. කාළයකට පසු මට රිසි සේ මා තුල වු වේදනා සියල්ලක්ම පිට කර දැමිය හැක. දිවා කල වෙස් මුහුණක් පළදාගෙන මුළු ලෝකයක් රවටමින් දේශපාලනයල කලාවල සමාජය හොරකම් අරවා මේවා ගැන විවිධ කතා බහා කරමින් දිවා ආලෝකය මග හරින මට, මා තුල ඇති වේදනා සියල්ලක්ම පහව කරන්නට මේ වෙලාවයි. මේ ගණ කළුවරේ මා කවුදැයි සොයන්නෙකු නැත. මේ අනෝරා වැස්සේ මට සරණ වන්නට දිව එන පිංවතෙක් නැත. මේ මගේ මොහොතයි. හැම රාත්රියක අග හීනෙන් දොඩවා බිය වී නැගිටින මගේ ආතතීය මග හැර ගැනීමේ වෙලාවයි. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">වෙ</span><span style="font-size: large;"> </span>රෝ <span style="font-size: large;"> නි </span><span style="font-size: x-large;">කා .............................................................</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම වර්ෂාවේ ශබ්ධය පරායා යන්නට කෑ ගැසුවෙමි. මේ අහස ඉරාගෙන ඔයා ඉන්න තැනකට ඇසෙන්නට කෑ ගැසුවෙමි. තාවකාලික දේවල් වලින් යටපත් කර ඇති මගේ හිත පැලී යන්නට මම කෑ ගැසුවෙමි. ඔයාට ඇහෙන්නේ නැහැ මට තේරෙනවා. චීන මහා ප්රකාරයටත් වැඩිය ලොකු සංකල්ප තාප්පයකින් ඔයාව වට කරලා තියෙන්නේ. සම්බන්ධතා කියන මතවාදි අල්ලසින් ඔයාව බැදලා තියෙන්නේ. එත් වෙරෝනිකා බර්ලීන් තාප්පය බින්දේ ආදරණිය මිනිස්සු කියලා කෙහේ හරි ඔයා කියවලා තිබ්බේම නැද්ද??? </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මේ වගේම කළුවර වැඩි දවසක ඔයා ඉගිල්ලිලා ගිහිං තිබුණා මටත් හොරා. මම තවම ඔයාට ආදරය කරන්න පටන් ගත්තා විතරයිනේ...... මම තවම ලැහැස්ති වුණා විතරයි..... එක එක ඉරියව්වලින් ඔයාට ප්රේම කරන්න. මම දන්නවා මම දන්නවා.......මං වගේ පිරිමියෙක් ගැන විශ්වාසය තියන්න හොද නැති විත්තිය. එහෙම විශ්වාස කලාම අවසානයේදී ඔයාට ඉතුරු වෙන්නේ වේදනාව විතරක්ම බවග එත් වෙරෝනිකා......... මම බරටම ඔයාට ප්රේම කරමි. මම ඔයාගේ දෙකොපුල් වල චමත්කාරයෙන් වික්ෂිප්ත වී හිදිමි. මේ සත්තමයි......... ඔයාගේ ඒකාක්ගතාවයක් නැති ප්රේමය වරකට තුන් පාර බැගින් හැම නිමේෂයේදීම මාව උස්සලා පොලවේ ගහනවා. ඔයා දැනං උන්නද මාව කෙතරම් තෘප්තිමත් තිගැස්මක පත් වුණාද ඔයා මගේ ඇග උඩ නැගලා මගේ ෂර්ට් කොළරයෙන් අල්ලගෙන වකුටු වෙලා මාව සිප ගනිද්දී.... ඔයා දන්නවාද ඒක කෙතරම් අල්හාදයක් මට ඇති කලාද කියලා?? මගේ ආලය වචන දිගේ ඔයා ලගට ගලාගෙන එද්දි කිසිම තක්සේරුවක් නැතිව ඔයා වචනයෙන් වචනය මගෙන් ප්රශ්ණ කරද්දී..... ඔයා දන්නවද මට මාව හොයා ගන්න අයේමත් අළුතින්ම හිතන්න වුණා??? පුංචි පරිමාවක හිටිය මාව ලෝකයක් කලේ ඔයා...... ඔව් ඔයා...... ජිවිතේ වැරදෙමින් වැරදි මාවත් වල යමින් අවසානයේ මට හමුවුණා තිතක්.... ඒ නවතින් නෙවෙයි....... ජිවිතේම ප්රේම කරන්න...... ප්රේමයක් ඇතුලේ දිය වෙන්න. මං බලා උන්නේ ප්රේමයට පණ දෙන්න. එත් ප්රේමය ඇවිත් මට පණ දුන්නා. අළුත් මිනිහෙක්ව මං ජිවත් වෙන්න උත්සහා කලා. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා...........</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඔයා ගිහිං........ මාව අත්හැරලා දමල ගහලා හිතුවක්කාර විදිහට ඔයා ගිහිං........ අතින් ඇදලා නවත්වන්නවත් මම ඉදිරිපත් වුණේ නැහැ නේද...?? ඇදලා අරං බලෙන් සිප අරගෙන ආදරෙන් යන්න එපා කියන්න මං හිටියේ නැහැ නේද...?? වෙරෝනිකා මං කොච්චර ආත්මාර්ථකාමියෙක්ද?? මං කොච්චර කුහකයෙක්ද?? මට ඔනේ වුණේ ඔයත් එක්ක නිදිවදින්න විතරක්මද? මට ඔයාව ඔනේ වුණේ මගේ තනිකම මකා ගන්න විතරක්මද? මට ඔනේ වුණේ ඔයාගෙන් බැබළෙන්න විතරක්මද?? එතකොට මං ඔයාට ප්රේම කරලම නැද්ද? එතකොට මං ඔයා ගැන හිතලම නැද්ද?? එතකොට මං ඔයාව මගේ මේ නපුරු පපුව මත තියාගෙන රැකබලාගෙනම නැද්ද?? ලෝකය කියන්නේ මායාවක් නම් මම දැං යථාර්තයට නැගිටින්න ඔනේ වෙරෝනිකා.......</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම මෙතෙක් කල් වෙලී උන් බොරුවෙන් මිදෙන්න මේ හොදම කාළයයි වෙරෝනිකා. ප්රේමය කියලා කියන්නේ ධනවාදයේදී තවත් හුවමාරු භාණ්ඩයක් පමණෙකැයි කියලා මං තෙරුම් ගන්න ඔනේ කාළයයි මේ වෙරෝනිකා.......</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම තවම උන්නේ දෑස් තදින් පියාගෙන අහස දෙසට නැඹුරු වු හිසින් යුතුවය. දැවැන්ත සුදු ආලෝකයක් මගේ ඇස් අතර එහේ මෙහේ දොලනය වනු මට දැනේ. විවිධ කටහඩවල් කිහිපයක්ද පසෙකින් මට යාන්තමින් ඇසේ. වෙරෝනිකා, ඒ බියකරු යථාර්තය නම් ඉතිං මට ඔයාව සදහටම මග හැරේවිද?? ඔයාගේ ප්රේමය මට කිසි දිනෙක ආයේ නොලැබි යාවිද?? මම තව තවත් තදින් දෑස් වසා ගෙනම උන්නෙමි.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-Pkrk3uQ1AfU/UueNa5RCVwI/AAAAAAAAAnw/VLZcLdJQ088/s1600/_thirsty_by_florit.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-Pkrk3uQ1AfU/UueNa5RCVwI/AAAAAAAAAnw/VLZcLdJQ088/s1600/_thirsty_by_florit.jpg" height="320" width="265" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">පාළම මුදුනතින්</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">සද දිලෙයි</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">සව්දිය පිරෙයි </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">මොහොතකට</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ජිවිතය ගිළෙයි</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">මදු විත මත</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">දැං ඉතිං අමාවකයි</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">වැහී බිරමක්</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ඇස් අගම නළියන කල</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">අන්ධකාරය මත</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">හිස ගසාගෙන හිදිමි</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">තොල් අගින් ගිලිහෙන</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ඉකිබිදුම </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">මධුවිත මත වැදී</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ජිවිතය ඉල්ලයි</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ආයේමත්</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">නුඹේන් </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">එත් මේ අමාවකයි</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">නිකටින් දුමින් පැසවන</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">කල් ඉකුත් වී ගිය </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ප්රේමය</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ඉඩෝරයක් කැන්දයි</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">රැයක දිග මත</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">නිදිවරව දිග ඇදී</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">අවසන් කවත් පබදමි</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">නුඹ නමට ම </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">හෙට ඉදන් අමාවකයි</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">සිගරැට්ටුවක් අග</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">නිවී නිවී දැල්වෙන</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">දැල්වේවී අළු වන</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">මතක වැළකි</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">අඩක් හිස් වු </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">විදුරුව තුල දිදුළන </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">තරු පොකුරුකි</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">තරු අතර සැගව </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">දුර ඈත යන</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">නුඹ ගැනමි සිතමි</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">ඒ නිසාමයි මේ අමාවක</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම දැස් හෙමෙන් විවර කළේමි. ඉහළින් පවතින යමකින් විහිදුවන සුදු ආලෝකය එක්වරම මට දරා ගත නොහැකිව මම නැවත ඇස් තද කර ගතිමි. යමෙකු මගේ කම්මුලට තට්ටු කිරිමෙන් මම ඇස් විවර කළේමි. සුදු ඇදුමින් සැරසුණු කඩිසරව එහේ මෙහෙ යන පිරිසකගෙන මා වට වී සිටියෙමි. මෙතෙක් පැවති එළිමහන් වර්ෂාව වෙනුවට සංවෘත කාමරයක ඇදක මම ලැග සිටිමි. ජිවිතය තේරුම් ගන්න මම වට පිට බැලිමි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"> කෝ වෙරෝනිකා................. කෝ වෙරෝනිකා.........</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම ඇද මත ඒ මේ අත දගලන්නට වීමි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වෙ රෝ නි කා .....................</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම කෑ ගැසුවෙම්. මගේ ශබ්දය හාත්පසම ගිගුම් දෙන්නට විය. නැවත නැවතත් මට මගේම හඩ ඇසෙන්නට විය. කටුවක් මගේ උරය විදගෙන ඇතුලට ගිලා බසියි. වේදනාවත් සමගම මම ඒ දෙස බැලුවෙමි. මා සිටින්නේ ගිලන්වය. ඔයාගේ නමින් හදවතේ පවතින වේදනාව තරම් වේදනාවක් කාටවත් පිටින් දෙන්න බැහැ ආයෙමත් මට........මට.......මම......... කළු පාට සංවෘත රාමුවක ගිලෙමින් හිදිමි. එත් කෙළවර පිහිටි අලෝකයේ උන්නේ ඔයා......... හිනා වීගෙන ම.....</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මට කාළය ගැන හරි නිර්ණායකයක් දැං තවදුරටත් නැත. මා සිටින්නේ කොහේද? මා සිටියේ කොහේද? මා මෙතැනට ආවේ කොහොමද? යන්න පිළිබද මම කිසිත් නොදනිමි. මම සිටින්නේ පුද්ගලික රෝහලක් වැනි ස්ථානයක බව පමණක් මට පැහැදිලිය. දොරක් විවර කරගෙන පැමිනි හෙදියක් මගේ ඇදේ කෙළවර තිබු පත්රිකාවක් බලා පසෙකට වී මොනවදෝ කුරුටු ගායි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"> <span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>මිස්........</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම ආයෙසයෙන් වචන එළියට දැමුවෙමි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"> වෙරෝනිකා ආවේ නැද්ද.....??</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඇය තැතිගැන්මකින් යුතුව මා දෙස බලා උන්නාය. මදවේලාවක් එසේ සිටි ඇය ක්ෂණිකව කාමරයෙන් පිටව ගියාය. ඇය මට එතරම් බියවන්නට හේතුව කුමක්දැයි මම නොදනිමි. ඇය සමග ඊළගට කාමරයට පිවිසියේ දොස්තරවරයෙකි. ඔහු කුඩා ටොචයක් මගේ ඇස් වලට අල්ලමින් මා පරික්ෂා කරමින් හිදියි. නැවත පසෙක වු පත්රිකාව රැගෙන යමක් ලියා තබයි. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"> <span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>ඩොක්ටර්........</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම නවැත වරක් ආයාසයෙන් මගේ එකම ප්රශ්ණය දොස්තර වෙත යොමු කළේමි. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"> වෙරෝනිකා ආවේ නැද්ද......?</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">දොස්තර තෙමේ සෙමෙන් මා අසලට පැමිණියහ. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කවුද මේ වෙරෝනිකා....??</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම ඔහු දෙසත් හෙදිය දෙසත් වරක් බැලුවෙමි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මගේ බිරිද........</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">හ්ම්........ තාම කවුරුත් ආවේ නැහැ ඔයාව බලන්න......</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඔහුගේ ස්වරය යම් බැරූරම් බවක් විය. මදක් මා දෙස බලා සිටි ඔහු මගේ උරය තදින් අල්ලා මොහොතක් හිද පිටව ගියේය. </span><span style="font-size: large;">හෙදිය මට ලබා දෙමින් තිබු සේලයින් බෝතලය මාරු කරමින් උන්නාය. ඇය හුරුබුහුටි චාම් ලක්ෂන ඇති තරුණියකි. ඇගේ ඇහි බැම මදක් ඝණව පිහිටා ඇති අතර ඇස් ආලේපණ නිසා ඇගේ මුහුණ වඩාත් කැපී පෙනෙන්නට විය. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මිස්....... අද දිනේ කවදද....? මම කවදද මෙහේට ආවේ...?</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඔයා ඇවිල්ලා අදට දින හතරක් වෙනවාග අද 23 වැනිදා....</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඇගේ හඩ කරුණිකය. ආදරණිය. ලෙන්ගතුය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අද වගේ දවසක තමයි මමයි වෙරෝනිකයි හොරෙන් කසාද බැන්දේ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඇය කරමින් හුන් වැඩය මදකට නවත්වා මා දෙස බලා උන්නාය. ඇගේ මුහුණේ අව්යාජ සිනහාවක් දක්නට තිබිණ. ඇය මා අසලට පැමිණ මගේ හිස සෙමෙන් පිරිමැද්දාය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-B5LnKC__NtQ/UueNwUcxOkI/AAAAAAAAAn4/bQIQJt8VF3g/s1600/I_close_my_eyes____by_RiluriCanta.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-B5LnKC__NtQ/UueNwUcxOkI/AAAAAAAAAn4/bQIQJt8VF3g/s1600/I_close_my_eyes____by_RiluriCanta.jpg" height="320" width="213" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">පස්සේ වෙලාවක මට කියන්නකෝ ඔයාගේ වෙරෝනිකා ගැන විස්තර ටිකක්. මමත් ආසයි ඔය තරම්ම වසානාව ඇති එයා ගැන දැන ගන්න.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මදකට හෝ ඇය මා අස්වසාලීමට සමත් විය. වැස්සත් මේ සෙලයින් සහිත ඇදත් අතර දුර මට මතක නැත. මට ඒ ගැන දැන ගැන්මටද උවමනාවක් නැත. වෙරෝනිකා..... මම මේ කොහේද ඉන්නේ, මම ඉන්නේ මැරෙන්න වැටිලද? එහෙම නැතිනම් මට වෙන අනතුරක් වුණාද? වෙරෝනිකා...... මං ඔයා ගැන සිහිනයක් දකියමිනුයි හිටියේ. එත් හිටි හැටියෙම මම ඇහැරෙන්නේ ඇදක් මත. මේ නිතර මා බිය වද්දන කටුක යථාර්තයද?</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අදුර හෙමෙන් හෙමෙන් හාත් පසම ගිල ගනිමින් ඇත. කෙළවරක විවෘත්තව ඇති ජනේලයෙන් සිසිල් සුළගක් විත් මගේ කෙඩෙත්තු ගතිය මදකට හෝ නිවා දමමින් සිටියි. සුළගේ එහේ මෙහේ නටන ජනේල් තිරය අතරින් කෙළවරක් නැති අහස් ඉම රත් පාටින් බබළනු මට පෙනෙයි. මෙවන්ම වු සැදෑවක දින සියයෙන් හැදු පාළමක් යටදී මම ඔයාව සිප ගත්තා ඔයාට මතකද? යනෙන දෙනොදහකගේ වපර ඇස් තිබුණේ අපි වෙතටම නාභි ගත වෙලා. ඔයා මාව තල්ලු කරලා දලා මගේ ඇකයෙන් මිදිලා දිව්වා මතකද? එතැනින් ගිය හැට පැනපු අංකල් කෙනෙක් මට ඇහෙන නැහෙන ගාණට කිව්වේ වනචර හැත්ත කියලා. අංකල්ගේ ඇරියස් මගෙන් කවර් කර ගන්න හදන එකට මට අංකල් ගැන දුක හිතුනා. එහෙත් අද අපි කෙළවරක් හොයාගෙන ඇත. ඔයා මගෙන් ඈතටම පියාඹලා යන්න තිරණයක් අරං එක්කෝ මෙහෙම විදවන එක ඔයාට ඇති වෙලා වෙනත් වේදනා පථයකට ඔයා මාරු කරගෙන. එතැන් පටන් මම ඉබාගාතයේ සරන්නෙකු සේ සැරි සරන්නෙමි. මම යන අතක් ගැන මමද නොදැන උන්නෙමි. ඔයාට ලියපු කවි සීතලම රෑක ඔක්කෝම ගොඩ ගහලා ගිණි තියලා මම ගිණි තැපුවා. එතැන් ඉදන් මම ඔයාට ලියන එක නැවැත්තුවා. මගේ වචන වලින් වෙනත් ගැහැණුන් සන්තර්පනය ලබනවාට ඔයා අකමැති නිසාම මම මගේ හිත වාන් දා ගැන්ම අත්හිටෙව්වා. හිස් වෙච්ච ජිවිත මා ඉදිරියේ ලෙහා දමා මගේ වචන වලින් ඔවුන් ආයෙමත් ඔවුන්ගේ ජිවිතය පුරව ගනිමින් හිටියා. මම හිතුවේ එක පිං අතේ වැඩක් කියලා. එත් ඔයා කිව්වේ එක සල්ලාළකමක් කියලා. ඒ හින්දම මං පිං කරන එකත් නවත්වලා දැම්මා.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ගණ අදුරට යට වෙමින් තිබු මගේ කාමරයේ විදුලි ආලෝකය දල්වාගෙනම නර්ස් ඇතුලට ආවේ බෙහෙත් තැබු බන්දේසියක් අතැතිව ඇය නැවතුනේ මා අසලමය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඉතිං කොහොමද ඔයාට</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම මද සිනහවක් ආයාසයෙන් නංවා ගතිමි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඇයි ඔයා සිය දිවි හානිකර ගන්න උත්සහා කළේ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මගේ ඇස් උඩ ඉන්දවිය. ඇය මේ කියන්නේ මොනවාද? මම එහෙම දෙයකට කිසිවිටෙක් නොපෙළඹුණෙමි. ඇය උන්නේ මගේ බෙහෙත් පිරික්සමිනි. මම දෙතුන් විටක් ඇගේ මුහුණ දෙස එක එල්ලයේ බලා සිටියද ඇය තම කාර්යයේම නිරත වී උන්නාය. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම එහෙම දෙයක් කර ගන්න හැදුවේ නැහැ.....</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඇය එක්වරම සිනහා වෙන්නට පටන් ගත්තාය. ඇගේ සිනහා හඩට මට යකා අරූඪ විය. ඒ බැව දැණිදෝ කොහේද ඇය ඒ වෙනුවෙන් මගේ සමාව ඉල්ලා සිටියාය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඒ වුණාට ඔයා පාළමකින් පල්ලෙහාට පනින්න උත්සහා කරන වෙලාවේ ඒක දැකලා තමයි මනුස්සයෙක් ඔයාව ඉස්පිරිතාලයට ගෙනත් ඇරවලා තියෙන්නේ. වෙලාවට ලොකු තුවාලයක් මුකුත් නැහැග කකුල තමයි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම ක්ෂණයකින් පොරෝණය මෑත් කර මගේ වම් කකුල දෙස බැලුවෙමි. විලුබේ සිට දණ හිස දක්වා එය වෙලා ඇත. වම් කකුලක් මට තියේනවාද කියා නොදැනෙයි. මම අතිශය කම්පාවකින් යුතුව ඇය දෙස බැලුවෙමි. ඇය ඉන්ජෙක්ෂන් කටුවක් ගෙන මගේ වම් අත පුළුන් කැබැල්ලකින් පිරිසිදු කර බෙහෙත් එන්නත් කලාය. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">බයවෙන්න එපා දවස් තුන හතරක් යනකං ඇදෙන් බහින් බැරි වෙයි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඇය බන්දේසියත් රැගෙන යාමට සැරසෙමින් උන්නාය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මිස්....... වෙරෝනිකා දන්නවද මේ කිසි දෙයක්......???</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">තවදුරටත් ඇයගේ අව්යාජ සිනහාව මා වසග කරමින් සිටියි. ඇය ඇස් වලින් නැතැයි කියා දොර තදින් වසාගෙන නික්ම ගියාය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">සිහිනයකට එහා පැත්තේ යථාර්තය මුණ ගැසීම බරපතල හදිසි අනතුරක්. මම දිගු හුස්මක් හෙලා මගේ ලය සැහැල්ලු කර ගතිමි. මරණය කිසිවිටෙක් අපි අපෙක්ෂා කරන මොහොත තුලදී නොපැමිනෙන බැව් නම් මම දැං හොදා කාරවම දනිමි. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">එත් වෙරෝනිකා..... ඔයා තියපු හිස් තැනත් එක්ක මං දැං කල් ඉකුත් වෙන්න අරගෙන.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-cnBTobiQNEI/UueOPXlaYuI/AAAAAAAAAoA/J8YDgh_Gtf8/s1600/words,alone,dark,feeling,girl,heart,break-eeaa5f93b4781cf4b858232086b48d78_h.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-cnBTobiQNEI/UueOPXlaYuI/AAAAAAAAAoA/J8YDgh_Gtf8/s1600/words,alone,dark,feeling,girl,heart,break-eeaa5f93b4781cf4b858232086b48d78_h.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-2825892962971457312014-01-27T08:09:00.001-08:002014-01-27T08:09:51.976-08:00සිය දිවි නසා ගැනීම<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-AuXM2AVegxM/UuaDEqgnggI/AAAAAAAAAmw/l8jLIhsRKYQ/s1600/breath_of_life_by_msdudettes-d53y611.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-AuXM2AVegxM/UuaDEqgnggI/AAAAAAAAAmw/l8jLIhsRKYQ/s1600/breath_of_life_by_msdudettes-d53y611.jpg" height="267" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මිනිහෙකුට අවශ්ය වෙලාවකදි මැරෙන්න වෙන්නේ අතිශය ම්ලේඡ්ච විදිහකට, එක ඇතුලේ මැරේන මිනිහට අත් වෙන්නේ ශාන්තියක් නෙවෙයි දැඩි වේදනාවක්. ඊට වඩා සුන්දර ක්රමයක් තිබුණා නම් මිනිහෙකුට සිය දිවි නසා ගන්න. මං කියන්නේ අයිතියක් ආගමික ඉගැන්වීම පසෙකලාපු තැනක්. ස්භාවධර්මය වෙත ආපසු යෑමක්. ලැජ්ජ බය වගේ මතු පිට කාරණා ඉස්මතු නොවන තැනක්. ඒක වෙනම වැඩක්!</span></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අපි මේ ලොකේ ජිවත් වෙන්නේ අපි කලින් සැළසුම් කල උපාය මාර්ගික ක්රමයකට කියලා අපි මුලින් හිතාන හිටියට එක එහෙම නෙවෙයි. කලින්ම අපි වෙනුවෙන් නිශ්චිතව තනන ලද අත්තිවාරමක් මත, අපි කැමති වුණත් අකමැති වුණත් අපිට සිද්ධ වෙනවා ඒ අත්තිවාරම උඩ අපේ ජිවිතය නැමැති ගේ හදන්න. අපිව රවට්ටනවා ඒ අපේම එක තමයි කියලත්. තට්ටු ගණනාවක් ගහලත් කඩා වැටුණු ගෙවල් ඕන තරම් හොයා ගන්න අමාරු නැහැ. එත් කවුරුත් සොයා බලන්නේ නැත්තේ කලින් නිමවන ලද අත්තිවාරමක අපි හදන ගේ කොහොම එකක් වෙයිද කියන එක. ඒක මං මෙහෙම කියන්නම් මිල මුදල් යහමින් තියෙන මිනිසුන්ට හොද වන සමහර දේවල් මිල මුදල් අග හිග මිනිසුන්ට නරක වෙන්නේ ඉහත කියු අත්තිවාරම හින්දා මයි. කුසල් අකුසල් මත අපගේ උප්පත්තියේ පැවැත්ම තිරණය වනවා කියන ආගමික න්යාය අපි මෙතැනදි අමතක කලොත් මිනිහෙකුට සිය දිවි නසා ගැනිමේ අයිතියවත් තමා විසින් නිර්ණය කල යුතුයි! එක ආයෙමත් </span><span style="font-size: large;">ස්භාවධර්මය වෙත ආපසු යෑමක්. </span><span style="font-size: large;">ඒක වෙනම වැඩක්!</span></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-NslDpzQ6dvk/UuaDZbSjieI/AAAAAAAAAnA/U0goLBSRPMA/s1600/d4e93639b037e7d0d05ae79e2dcd471a-d37rq3f.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-NslDpzQ6dvk/UuaDZbSjieI/AAAAAAAAAnA/U0goLBSRPMA/s1600/d4e93639b037e7d0d05ae79e2dcd471a-d37rq3f.jpg" height="213" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා....... </span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මිනිස්සු මැරෙන්න තිරණය කරන්නේ පිටත පීඩනය තමා තුල දරා ගැනීමේ කාළ පරාසය ඉක්මවා යන කාලයක. ඔයා අහල තියෙනවද ආදරේ කල් ඉකුත් වෙනවයි කියලා, කල් ඉකුත් වන ජිවිතේ ඇතුලේ ආදරය එන්න එන්න තිරිහං වෙනවා. ජිවිතේ එන්න එන්න වයසට යන කොට ආදරේ එන්න එන්න තරුණ වෙනවා. එහෙම වෙන්න ඔයා තුල ආදරේට ඉඩක් තියෙන්න ඔනේ. ඔයාට එහෙම ආදරයක් දරා ගන්න උත්සහායක් තියෙන්න ඔනේ. හැම තැනකින්ම පැනලා යන මං වගේ මිනිහෙකුට නැති වුණත් ඔයාගේ ඇස් ඇතුලේ මං එහෙව් ශක්තියක් දකිනවා. </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා........ </span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මැරෙන්න යන මිනිහෙකුට උරහිසක් දික්කරන්න ඒ මිනිහා වරුවක් හරි අඩලා ඒ දුක තුනී කර ගන්නවා. ආදරේ කියන්නේත් අඩන්න උරහිසක් වගේම තුරුළු වෙන්නත් උරහිසක් වගේ තැනක්.! හැබැයි අවශ්යතාවයට විතරක් භාවිතා කරන දෙයක් නෙවෙයි, ඒ ඔයාගේ පැවැත්මේ ස්භාවය. ඔයාට වෙන සමහර විට ඉස්සෙල්ලා ම දන් දෙන්නා බවට පත්වෙන්න. කිසි දෙයක් නොලැබුණත් කාළයක් නිකම්ම නිකං බලා ඉන්න. </span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-qo3PWZbe8kc/UuaDkN_tHkI/AAAAAAAAAnM/D7JuWaf8LXs/s1600/Etre_by_czas.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-qo3PWZbe8kc/UuaDkN_tHkI/AAAAAAAAAnM/D7JuWaf8LXs/s1600/Etre_by_czas.jpg" height="320" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා......</span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මං හිටපු කළුවර වාට්ටුවෙන් එළියට පැනලා මං රෑට රෑට සද එළියේ ඇවිදිනවා, ඔයාව දැක්ක දවසේ ඉදන් මං හොරෙන් හොරෙන් ඔයා වටේ කැරකැවෙනවා. අන්තිමට උසම උස තාප්පෙන් පැනලා මං ඔයාව හොයා ගෙන එනවා. ඒ එන්නේ මැරෙන්න හිතාගෙන නෙවෙයි. එත් නොමැරෙයි කියලා හිතාගෙනත් නෙවෙයි. මැරෙන්න බයනම් සොහොනේ ගෙවල් හදන්නේ නැහැ වගේ චණ්ඩි කතා කිව්වට යක්කු ඉන්නේත් අපිත් එක්කමයි කියලා දැක්කම සොහොන හොදයි කියලා දැනෙන්න ගන්නවා. එත් වෙරෝනිකා......... ඇත්තටම මේ මොහොතේ මං ජිවත් වෙන්නේ ඔයාගේ ආදරයට තියෙන ලෝභකමට.......</span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ලොක්කෙක්ගේ පුතෙක් ලෝකෙට පේන්න රොකට් යවද්දි මං ඔයාට පේන්න අකුරු අමුණනවා.... ඒ ඔයා මගේ ලෝකයම නිසා.......... ලෝකයක් හොයා ගන්න බැරි වුණ මිනිස්සු ලෝකේටම පේන්න තවම එක එක දේවල් කරමින් ඉන්නවා. ආදරේ කියන්නේ සිය දිවි නසා ගැන්නමට වඩා අමාරු වැඩක්!!!</span></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මේ මොහොතේදී මරණය කියන්නේ මම නම්, ප්රේමය කියන්නේ අනිවාර්යෙන්ම ඔයා!!! </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-BQPZ-rcTYP4/UuaEXqfL-6I/AAAAAAAAAnQ/hQine-GaYbQ/s1600/black-and-white-love-moon-stars-text-Favim.com-456431.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-BQPZ-rcTYP4/UuaEXqfL-6I/AAAAAAAAAnQ/hQine-GaYbQ/s1600/black-and-white-love-moon-stars-text-Favim.com-456431.jpg" height="213" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-53498935947196931962014-01-05T07:09:00.000-08:002014-01-05T07:09:18.734-08:00ආදරෙත් එක්ක වයසට යන්න<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-vKKxX9XgvtY/Usl1JPkqFLI/AAAAAAAAAmQ/2vdd-uBUWxE/s1600/pc,annie,leibovitz,pen%C3%A9lope,cruz,penelope,cruz+,annie,leibovitz,erospainter,gray-541f6e785fa3af8e3c473173addc0adc_h.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="271" src="http://3.bp.blogspot.com/-vKKxX9XgvtY/Usl1JPkqFLI/AAAAAAAAAmQ/2vdd-uBUWxE/s400/pc,annie,leibovitz,pen%C3%A9lope,cruz,penelope,cruz+,annie,leibovitz,erospainter,gray-541f6e785fa3af8e3c473173addc0adc_h.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">දින සති ගෙවෙමින් අවුරුදු ඉගිල්ලෙනවා. අතීතයට මතක පමණක් ඉතුරු කරමින් අපි පරණ මිනිස්සු වෙමින් තියෙනවා. එතරම්ම වේගයෙන් ලෝකය ඉදිරියට ගමන් කරනවා, අපි ටික ටික වෙනස් වෙමින් වයසට යනවා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මිනිසෙකුට ජිවිත කාළය තුලදී ප්රේම සම්බන්ධතා කොපමණ තිබුණද ඔහුට ආත්මීය බද්ධ ප්රේම සබදතාවයන් තිබිය හැකිකේ එකක්ම පමණි. ඒ තරම් බැරෑරුම් වෙන්න ශක්තියක් එන්නේ තමන්ගේ ප්රේමයේ ඇති ඉඩ කඩ නිසාමය. නිදහස නිසාමය. ආදරය තමන් බවටම පත් වු විටක දී ආයාසයකින් තොරව තමන්ට හැකිවෙනවා විවෘත වෙන්න. ආදරය, එහිම ස්වරූප තේරුම් ගැනීමේදී යම් නිශ්චිත මොහොතක අපිට සිද්ධ වෙනවා ආදරය දිහා බලන්න ඉන්න. එසේ නොවන තැන්හිදි අපි හැල්මේ දුවම්න් ගොස් යම් නිශ්චිත මොහොතක ඒ ආදරය විනාශ කර ගන්නවා. එයට කියන්නේ සම්බන්ධතායන් කියා මිස ආදරය කියා නොවේ. ආදරය එහි තත්වයන්ගෙන් බාර ගැනීමට ඇති නොහැකියාව නිසාත් නොදැණුවත්භාවය නිසාත් අපි ජිවිතයේ බොහෝ පඹ ගාල් වල පැටලෙමින් අපි අපිවම සොයමින් සිටිනවා. එත් අන්තිමේදි අපි තුලම තිබු දෙයක් මිස පිටතින් කිසිවක් අපිට ලැබෙන්නේ නැත. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">බොහෝ ආදරයන් පවතින්නේ කොන්දේසි, නිති රීතින් හා කඩදාසි මතම පමණි. නමුදු විශ්වාසය නැති තැනකදී ආදරයට ඇති වලංගුභාවය කෙමෙන් දියවී යනවා. ඔබ අනෙකාව වෙනස් කරන්න ගන්න උත්සහාය තුලදීම ඔබට ආදරය මග හැරෙන්න ගන්නවා. හදිසියත් කෝපයත් විසින් ඔබට ඔබව මෙන්ම ඔබගේ ආදරයද ඔබට අහිමි කරමින් ඉන්නවා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ජිවිතෙන් හරි අඩක් පිස්සෙක් සේ ගෙවු මට ආදරය අරං ආවේ සිහිනමය බලාපොරොත්තුවක්. අවුරුදු ගණනක් ගෙත වෙලා ගියත් ආදරය කෙරෙහි ඇති ඒ උමතුමය තත්වය තවමත් එලෙසමයි. දැං මං ආදරය කියලා හදුන්වන්නේ වෙරෝනිකාව..........</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-7AIXXu2JRcs/Usl1a8Zc9TI/AAAAAAAAAmY/bEUqvEMZWuQ/s1600/479778_482017185152341_132690484_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="277" src="http://3.bp.blogspot.com/-7AIXXu2JRcs/Usl1a8Zc9TI/AAAAAAAAAmY/bEUqvEMZWuQ/s400/479778_482017185152341_132690484_n.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-61491023187552602872013-12-23T08:25:00.002-08:002013-12-23T08:25:59.808-08:0023 - ආදරයත් එක්ක අවුරුදු හතරක්<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-5jHb2qawZek/UrhjR7LILiI/AAAAAAAAAls/nuCXJoKpDFM/s1600/5744731295_a5e3b7761c_z.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://3.bp.blogspot.com/-5jHb2qawZek/UrhjR7LILiI/AAAAAAAAAls/nuCXJoKpDFM/s320/5744731295_a5e3b7761c_z.jpg" width="219" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;">අද </span><span style="font-size: large;">තරම් ග්රිස්මයක් තිබුණේ නැති වුණත් සීතලක් දෙහිතක් ඇතුලාන්තයේ ම තිබුණා. ඇත්තටම ඒ තිගැස්මේ ස්භාවයයි. ඒක ලොකු චැලෙන්ජ් එකක් ගන්නවා වගේ වැඩක් වුණාට අපේ බය නැතුවුණේම අපි අපි වෙනුවෙන්ම එකට හිටපු හින්දා. ජිවිතේ බේදාගැනීමේ ආරම්භය සනිටුහන් වුණේ එහෙමයි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එක් මලානික දවසක්, හිරු ඇවිල්ලා හෝරා ගානක් වුණත් වළාකුළුබරිත නිසා ආලෝකයේ මලානික ස්භාවයක් තිබුණා. කිසිදු තිරණයක් නැතිව හිටි අපි හදිසියේම හදිස්සි තිරණ වලට එලඹේමින් තිබුණා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා මගේම වුණා...........!!!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-O_OCnDblLLo/Urhj4DTEd1I/AAAAAAAAAl8/qZ8EMh_9J2g/s1600/romance1-e1297401285512.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="http://2.bp.blogspot.com/-O_OCnDblLLo/Urhj4DTEd1I/AAAAAAAAAl8/qZ8EMh_9J2g/s320/romance1-e1297401285512.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: large;">ඇය උන්නේ පිපෙමින්..... මගේ දිහාවට....</span><br />
<span style="font-size: large;">මං උන්නේ හින් සිරුවේ ඇය තුල මාව ඉන්දමින්..... </span><br />
<span style="font-size: large;">දෙවිදිහක මිනිසුන් වු අපි ප්රේමය තුලදී එකිනෙකා අවබෝධ කර ගැනීමේ ශක්යතාවයෙන් පිරෙමින් තිබුණා. අපි ගමන් කරමින් හිටියේ පථයන් දෙකක වුණත් ප්රේමය ඇතුලේ අපිට එක ගමන් රේඛාවක් තිබුණා. වචන වලින් කියන්න බැරි බොහෝ දේවල් අපි හදුනගනිමින්, හුවමාරු කරමින්, බෙදා ගනිමින් උන්නා. </span><br />
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා ........</span><br />
<span style="font-size: large;">මගේ ලය මත ගුලි වෙමින් ජිවිතය පුරාවටම සැනසීම සොයමින් ඇගේ ජිවිතය මගේ පපුව මත තැබුවා. මම හෙමින් ඇගේ කොපුල් තල රස ගන්න වුණා. අඩවන්ව තිබු ඇගේ දෑස් වැසී ගියා. සැනසීමේ උන් ඇය පත්තුවෙන්න ගත්තා. හිමින් හිමින් ඇය මගේ පපුව උඩ දගලන්නට වුණා. </span><br />
<span style="font-size: large;">හීන් කෙදිරියක්..............</span><br />
<span style="font-size: large;">හුස්මක් හගිමින්ඇය මගේ කනට හෙමින් මුමුණුවා.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මං ආදරෙයි.......... හැමදාම........!!!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා අදත් මගේ පපුව උඩ ඉදන් මේක කියවලා හිනා වෙනවා...!!! ලැජ්ජාවට හුරතලෙන් මුහුණ වහා ගන්නවා. බොරු කෙන්තියක් එක්ක හාදු ඉල්ලනවා..............</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ජිවිතේ කියන්නේ ආදරෙත් එක්ක එකතු වෙච්ච සිනහව වගේම කදුළු, සෝසුසුම් වගේම ඉවසීම්. එකක් පස්සේ එකක් හරියටම මෙහෙමයි කියන්න පුළුවන් රිද්මයක් නැති වුණත් ගොඩාක් දෙවල් කැකරමින් අපි ජිවිතයක් ගොඩ නැගුවා, අවුරුදු හතරක් පුරාවට මතයන් බොහෝමයක් පොදි බැදගෙන අළුත් වෙවි වෙරෝනිකා මගේ ඉස්සරහ හිනා වෙනවා.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මං ගැහැණියක් කියන්නේ වෙරෝනිකාට...... එක සුවිශේෂි තත්වයක්.........!!!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-4Kgyg_LFmuw/Urhjp_Zo0UI/AAAAAAAAAl0/aZoaGoO18a0/s1600/love-love-33915124-1280-720.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="225" src="http://4.bp.blogspot.com/-4Kgyg_LFmuw/Urhjp_Zo0UI/AAAAAAAAAl0/aZoaGoO18a0/s400/love-love-33915124-1280-720.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-87343393354286459102013-10-14T08:23:00.000-07:002013-10-14T08:23:38.117-07:00ගැහැණිය නම් මහද්වීපය<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-6Jrw8R0Eipo/UlwLDBamyrI/AAAAAAAAAlE/bSO_EIMygtA/s1600/film-grain-legs-photography-vintage-Favim.com-100602.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="270" src="http://2.bp.blogspot.com/-6Jrw8R0Eipo/UlwLDBamyrI/AAAAAAAAAlE/bSO_EIMygtA/s400/film-grain-legs-photography-vintage-Favim.com-100602.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ගැහැණියක් කියන්නේ මහද්විපයක් නම් ඔබට සිද්ධ වෙනවා හොද සිහි කල්පනාවක් තියාගෙන ඇවිදින්නෙක් වෙන්න. මතක තියා ගන්න සිහි කල්පනාවෙන් ඉන්න. මොකද භූමිය හා එහි කාළගුණික විපර්යාස ගැන ඔබට අවබෝධයක් තිබුණේ නැතිනම් ඔබට සියල්ල මග හැරෙනවා. ඔබ නිකං විදේශිකයෙක් වගේ රවුමක් ගසා යන්නට යාවි. ඔබට සිදුවෙනවා හොද සිහියෙන් එහිම වු සුවිශේෂත්වය අභ්යන්තරයටම සොයා යන්න. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ගැහැණියක් කොහොමත් පිරිමියෙකුට වඩා රස පරාසයකින් වැඩි. එක් එක් ගැහැණියට අනන්ය වු එක් එක් රස පරාස වෙන වෙනම දැකිය හැකි මුත්, බොහෝ රස පරාසයන් සොයා ගැන්මට ඔබට සිදුවෙනවා දිර්ඝ කාලීනව සිහි කල්පනාවක හා හොද ඉවසීමක රැදෙන්න. නමුදු මුළු ජිවිත කාළයේදීම ඔබ විසින් සොයා ගන්නේ ඉන් අඩකටත් අඩු ප්රමාණයකි. රස හදුනන්නන් විසින් ඒ ඒ රස වෙන වෙනම අත්හදා බලමින් ඒවා ගැහැණිය තුලින් මතු කර ගනු ලබයි. බොහෝ විට ගැහැණුන් පවා නොදන්න තමා තුල වු ඒ විභවය සොයා ගත හැක්කේම තවත් එක් රසවතෙකුටම පමණකි. ඔහු ප්රේමවන්තයෙක් සේ රොමෑන්තිකවද, සල්ලාලයෙක් සේ රාගිකවද, ආගන්තුකයෙකු සේ කරුණාවෙන්ද, ස්වාමියෙකු සේ වගකීමේන්ද ඒ රස සොයා ගත යුතුව ඇත. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-mCNI7XTdLBk/UlwKl10bvZI/AAAAAAAAAk8/SXPjE4Bj_DY/s1600/tumblr_m7iur7E4PL1qz6f9yo1_1280.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="318" src="http://4.bp.blogspot.com/-mCNI7XTdLBk/UlwKl10bvZI/AAAAAAAAAk8/SXPjE4Bj_DY/s320/tumblr_m7iur7E4PL1qz6f9yo1_1280.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඔබ හිතන්නේ නිකම්ම නිකං ගැහැණියගේ ශරීරය ගැන විතරයි. ඔව්..!! දැනටමත් ඔබ පිලිස්සෙමින් සිටින රාග ගිණ්නට ඇය ඔසුවක් යැයි ඔබ සිතයි. නමුදු ඔබ රසක් නොහදුනන තාක් ඔබ ශරීර කියක් සමග සැතපී ඔසු සොයන්නනට වේදැයි ඔබම නොදනියි. ඔබ තුල ඔඩු දුවන රාගික ගින්න විසින් ඇය තුල ඇති රසය සොයා යෑම වළකාලමින් තියෙනවා. ඉතිං ඔබට සිහියක් නැහැ, ඔබ ආතුර වුවාක් සේ ඒ ස්ත්රි ශරිරය මත ඒ මේ අත දගලමින් වෙහෙසෙනවා. නමුදු ඔබට කිසි විටෙකවත් රසයක් දැනෙන්නේ නැහැ. ඒක නිකම්ම නිකං ඔබගේ සිත රවටා ගැනිමක් පමණයි. ඇගේ ශරීරය වගේම ඇගේ සිතත් ඇගේ චර්යා රටවනුත් ඔබ උකහා ගන්නා තුරු ඔබට ඒ රසය කළම්ඹා විදිනට නොහැකි වනු ඇත. යාන්ත්රික ජිවන හුරුපුරු හේතු කොටගෙන බොහො රස පරාසයන් ගැහැණියකගේ ගැඹුරුම තැන්වල සැගවෙමින් පවතිනවා. නමුදු රස සොයා යන්නෙකුට හැකි වෙනවා කැනීම් කර ඒ රස ඈ තුලින් උපද්දවා ගන්නට. අළුත්ම ද්විපයක් සොයා ගත් ගවේශකයෙකුට දැනෙන ආඩම්බරය හා සතුටින් ඔබ ප්රමෝදයට පත් වනු ඇත. ඔබගේ අත්යන්ත කැපවීමෙන් සහ වෙහෙසින් ඇය තුල ඇති රස ගුලාවත් ඔබගේ ධාරිතාවත්, ඔබ විසින් සොයා ගනු ඇත. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-MNs94cMgDcA/UlwLwRUH1mI/AAAAAAAAAlM/tClUBSifjak/s1600/4219_20120811_181100_tumblr_lufbk0QEL31r6325no1_500.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="196" src="http://2.bp.blogspot.com/-MNs94cMgDcA/UlwLwRUH1mI/AAAAAAAAAlM/tClUBSifjak/s400/4219_20120811_181100_tumblr_lufbk0QEL31r6325no1_500.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-28558610366461346992013-10-11T09:07:00.000-07:002013-10-11T09:27:03.548-07:00මේ, ඒ වසන්තයේ නෙවෙයි..!!!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-EHcavt89XlI/Ulgf_UoHWkI/AAAAAAAAAkQ/ft34Jtc8t58/s1600/tree-of-life-1.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="205" src="http://3.bp.blogspot.com/-EHcavt89XlI/Ulgf_UoHWkI/AAAAAAAAAkQ/ft34Jtc8t58/s400/tree-of-life-1.png" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">සද තිබුණේ මගේ උරහිස රැදිලාය. බොහෝ රළ පහරවල් වෙරළට ඇවිත් ආපහු යන්නට ඇත. බොහෝ මිනිසුන් රැල්ල සමග සෙල්ලම් කර යන්නට ඇත. ගෙදර යන අන්තිම කුරුල්ලාත් පියඹා යන්නට ඇත. එත් සද හිතේ හැටියට මා උරහිස මත හිස හොවා සිටියි. අප්රිකාව පැත්තෙන් ටයිටැනික් වගේ නැවක් ලයිට් ගොඩක් දාලා තිබුණා. මුහුදු හුළග මගේ නහයට ගෙන ආවේ අමුතු හැගීම් මාලාවක්. උස් පහත් වෙවි ඇහෙන එකම ගෝෂාකාරි ශබ්දය අප අතර තිබුණු නිහඩබව ගුප්ත බවකට පෙරලමින් තිබුණා. රස්තියාදුවේ ගිය අන්තිම කපුටත් පරක්කුවෙලා ගෙදර යන ගමන් හැර අහසත් හිටියේ අපි වගේම මුණිවත රකිමින්. හිරු බැස ගිහිං හෝරා කිහිපයක් වුණත් සදට වුවමනාවක් තිබුණේ නැහැ හිස ඔසවා අහසට නැග ගන්න. වෙරළ වගේම තවමත් මගේ උරහිස තෙත්බරිතය. ටිකකට වේලුනත් ආයෙමත් තෙමෙන්න ගන්නවා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"මේ නිහඩ බව ඇතුලේ හිරකරලා මාව මරා දාන්න මං කරපු වරද මොකක්ද....??"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මුහුදේ ගෝෂාකාරි ශබ්දයෙන් පිරි තිබු කන් අගුලු ඇරලන්න ඇය දොඩමළු වුවාය. එහෙත් තරු රෑනක් දරා සිටින අහස් කුස සේ මං නිහඩවම උන්නෙමි. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"කියන්න..... මට කියන්න.... එන්න එන්ම ඔයා ඔයාගේ ඇතුලෙම හැංගෙන්න මගේ අතින් වුණ වැරැද්ද මොකක්ද?"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඇ සෙමෙන් ඇගේ බොද දෑස් පිසලා ගත්තාය. එහෙත් හෝ ගානා මුහුද ඇගේ චිත්රය නොවන වගනම් විශ්වාසය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"මට ආදරය කරලා.... මාව දරාගෙන ඉදලා ඔයාට තෙහෙට්ටුද...??"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-UJkVtoo-W64/UlggJ_oGy2I/AAAAAAAAAkY/YkoWKI3GrWU/s1600/Getting_thinner_by_afihara.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="http://3.bp.blogspot.com/-UJkVtoo-W64/UlggJ_oGy2I/AAAAAAAAAkY/YkoWKI3GrWU/s400/Getting_thinner_by_afihara.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;">පහ වසර ළමයෙකු සේ ඇය ඇසූවත් අහන්නේ විශ්ව විද්යාල ප්රශ්ණය. ජිවිතයේ හැම ගැටලුවකට ම වචන වලින් උත්තර තියෙනවා නම් අපි අලසම අලස මිනිසුන් කොඨටාසයක් වේවි. ජිවිතේට වචන ඔන වෙන්නේ බැරිම තැනක යොදන්න. අපිට අපිව නොදැනෙන්න එකත් එකට හේතුවක්ද? </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"ඔයා තනි උත්තර හොයවා! තනියෙන් උත්තර හොයනවා! ඔයා තිනයෙන් හිතනවා! ඔයා තනියෙන් ජිවත් වෙනවා! කවදා ඉදලද ඔයා ඔහොම වුණේ..??"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">උරහිස මත බාවා තිබු හිස එකවරම ඔසවා ගත් ඇය කොණ්ඩය සකසා ගන්නට විය. ඈ ලක ලැහැස්ති වන්නේ පරක්කු වු විලසය. මම තවම මගේ හිතත් සමග පොර බදිමින් සංසුන්වන්නට උත්සහා ගනිමි. මෙතුවක් කල් ඇය ඇගේ හිත සමග නොනවතින අරගලයක් කොට අවසන ප්රශ්ණ පත්රයකින් හිත රවටා ගත්තාය. නමුදු මෙතුවක් නිසොල්මන්ව තිබු මගේ හිත දැං තොන්තුවන්නට විය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ නිහඩබව බිද කෑ ගසා ඇයට කියන්නට හැකිනම්......... ඇය නිසා වරින් වර තැලෙන ආයෙමත් හැදෙන හැදි හැදී බිදෙන මගේ හිතේ විලාපය. එත් මම මගේ හිත වචන වලට නොපෙරලුවෙමි. මම, මගේ හිත මාතුලම රදවාගෙන දුක්විදින්නට තිරණය කළේමි. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-pdZ6QjFAxRY/UlggoieAAZI/AAAAAAAAAkg/8YHRWB9q9KQ/s1600/Fading_Beauty_by_murme.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="265" src="http://2.bp.blogspot.com/-pdZ6QjFAxRY/UlggoieAAZI/AAAAAAAAAkg/8YHRWB9q9KQ/s400/Fading_Beauty_by_murme.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;">මගේ දැහැන් බිදිමින් ඇය නැගිට උන්නාය. ඇගේ කතා කරන ඇස් පවා රැදි ඇත්තේ මා වෙත බව මා දනිමි. ඒ ඇස් වලින් පවා අසන පැනයන්ගෙන පැන යාමට මෙන් මං අහකම බලා උන්නෙමි. මා ගැන මටත් වඩා දන්නා ඇය අවසන් ප්රශ්ණය මවෙත යොමු කලාය, ඇත්තටම ඇය එයින් දමා ගැසුවාය, නැතිනම් මගේ නිහඩබව මරාගෙන මැරෙන්නට ඇය තිරණය කළාය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"දැං ඔයා මගේ දිහා නිකමටවත් බලන්නෙවත් නැහැ නේද...??..... කොහොම වුණත් මේ අපි අතර තියෙන නිහඩ බවට මං එච්චර කැමති නැහැ! අපි යං...."</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">කෙතරම් වෙරළ මත රැදෙන්නට උත්සහ කළද ආයේ ආයෙමත් මුහුදට ගහගෙන ගියත් ආයෙමත් නැගී වෙරළ මතම දිවි පුදන රළක් සේ ඇය හිත හදාගෙන ඇති බැව් මට වැටහිණි. එහෙත් ආදරය ඇතුලේ මං අබ්බගාත වෙමින් සිටිමි. මහාප්රණික ආදරයක් හිමින් හිමින් ඇගෙන් මග හැරෙන හැටි මං නිහඩවම බලා උන්නෙමි. මං හිතට වද දි දී ඇය සමග යන්නට හැරිණි. </span><br />
<span style="font-size: large;">අප්රිකාව පැත්තේ ඇති ටයිටැනික් නැව තාම එතැනමය. ජැක් සහ රෝස් විතරක් නැත.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-Sb68tueBY5I/UlgiCwwarnI/AAAAAAAAAks/TRkK4YDUP4s/s1600/thoughts,sad,typewriter,life,lost,me-9d0787115a606a19fb1cf2c33c6e6050_h.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://1.bp.blogspot.com/-Sb68tueBY5I/UlgiCwwarnI/AAAAAAAAAks/TRkK4YDUP4s/s400/thoughts,sad,typewriter,life,lost,me-9d0787115a606a19fb1cf2c33c6e6050_h.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-82393200519653132382013-08-19T10:08:00.002-07:002013-08-19T10:08:28.687-07:00ඇය ආදරේ අරං ඇවිත්<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-xUFPJmQ2Xmg/UhJMFPh1OOI/AAAAAAAAAjk/UYcmSohvb_c/s1600/addicted__by_florit.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://3.bp.blogspot.com/-xUFPJmQ2Xmg/UhJMFPh1OOI/AAAAAAAAAjk/UYcmSohvb_c/s320/addicted__by_florit.jpg" width="213" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ආයෙමත් හද මෝදුවන දවස ඇවිත්, කළු වළාකුළු ඈත් මෑත් කරමින් හද මුදුනට ම එන දවසක්. වෙරෝනිකා හිටියේ මගේ දකුණු පැත්තට වෙන්න. තවමත් ඇය හයියෙන් හුස්ම ගන්න හඩ මට ඇහෙනවා. ඇය හති අරිනවා... නිදහසේ. උණුහුම කැටි කරගෙන කැරකැවෙන විදුලි පංකාවට බැහැ ඇගේ දාහය නිවා දමන්න. එත් ඇය තවම නිසොල්මන්ව හති දමනවා. ඇස් කොනින් මම හොරෙන් ඇය දිහා බැලූවාම ඇය හිටියේ ලාවට හිනාවෙමින් ඇස් පියාගෙන, එයා ආදරේ කරනවා. මං මටම කියා ගත්තා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: x-large;">මම ඇගේ ලැම උඩිනි හිස තියා ගත්තා. එයා ඇස් පියාගෙනම මගේ කෙටි කොණ්ඩය අතරින් එයාගේ දිගු දෑගිලි එහෙ මෙහේ කරන්නට වුණා. දහදියත් එක්ක මුහුවුණු ඇගේ ශරීරයේ සුවඳ මාව දුර ඈතකට අරං යනවා ගිහිං හීනෙක අතරමං කරලා එනවා. මං හැමදාම ගැස්සිලා නැගිටින්නේ අතරමගක, මතුවට කිසිත් සම්බන්ධයක් නැති හිස් තැනක. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා මාව පුංචි එකෙක් වගේ තුරුළු කරගෙන. හැබැයි එයාට ඕනා මගේ පුංචි සමනල් පැටික්කි වෙන්න. එත් එයා මගේ පැහිච්ච අම්මණ්ඩි හැමදාම. ලියන එකේ ඉඳන් අඳින එක දක්වා පිළිවෙළක් නියම කරමින් එයා මාව ඉස්සරහා කරනවා. එත් හැමදාම මං එකම වැරැද්ද කරමින් බැණුම් අහන අලස පෙම්වතා වෙනවා. එයාට බැණලා බැණලා එපා වෙනවා. එත් මට නෝක්කඩු අහලා එපා වෙලා නැහැ තවම. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<span style="font-size: large;">ඇගේ ලැම මත හිස හොවන් ඉඳලා ඇති වුණාම මං එයාගේ කම්මුල් දිගේ හාදු අතුරනවා. බොරු කේන්තියක් පෙන්වමින් වළක්වන හැදුවත් එයාගේ දෙතොල් වල මං රතු පැහැ තවරන එක වළක්වන්න එයාට කිසිම උවමනාවක් තිබුණේම නැහැ. අඩවන් වුණු ඇස් වලින් එයා ආදරය බෙදා ගනිමිනුයි හිටියේ. යටි තොලින් උඩු තොලට මාරු වෙමින් රස හොයන මට සැනසිලිදායක පේ්රමයක් ඇය විසින් මුදා හරිමින් උන්නා. ඇයට කිසිම හදිසියක් තිබුණේ ම නැහැ. හදිසියක් තිබුණේ මට, ඒ උමතු පේ්රමය තුල අතරමං වෙන්න. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඇගේ දුක්, කඳුළු, සෝ-සුසුම් අත්තිවාරම ලෙස ගෙන අපි හැදු පේ්රමය අතු ඉති දා ලියලමින් තිබිණ. යලි යලිත් චණ්ඩ ලෙසත් ඉතා මෘදු පෙමිනුත් ඇය මවෙතින් ආලය පමණක්ම බලාපොරොතුව උන්නාය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මං උන්නේ වෙරෝනිකාගේ වම් ඇලයට වෙන්න. අපි දෙන්නම රිද්මයක් නැතත් හයියෙන් හුස්ම ගනිමින් උන්නා. හිමි හිමින් ඇගේ මහන්සිය පහව ගිය විගස ඇය වචන ගලපා මගේ කනට කොදුරන්නට වුණා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: x-large;">මං ආදරෙයි........... හැමදාම..........</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා.........</span><br />
බුරු ගහන විට අල්ලන ඔට්ටු ජිවිතේට දාන්න.....<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-zGvx3bEsUCI/UhJQz-2fPrI/AAAAAAAAAj4/33ZsYt28r-g/s1600/4219_20120811_181100_tumblr_lufbk0QEL31r6325no1_500.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="197" src="http://3.bp.blogspot.com/-zGvx3bEsUCI/UhJQz-2fPrI/AAAAAAAAAj4/33ZsYt28r-g/s400/4219_20120811_181100_tumblr_lufbk0QEL31r6325no1_500.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div>
<br /></div>
වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-15473100018397593452013-07-31T09:48:00.000-07:002013-07-31T09:49:11.421-07:00ඒ මග වැටි ඇත්තේ නිදහස් වීම තුලයි<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-zfsidO_FzQ4/Ufk_IrrdOGI/AAAAAAAAAjA/WAnZmcUANtM/s1600/f0d928d00dcd9d83.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="312" src="http://4.bp.blogspot.com/-zfsidO_FzQ4/Ufk_IrrdOGI/AAAAAAAAAjA/WAnZmcUANtM/s400/f0d928d00dcd9d83.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා......</span><br />
<span style="font-size: large;">ඇකඩමික් දැණුමින් ඔයාට කිසිදවස අව්යාජ ආදරය කරන මිනිසෙක් බවට පත් වෙන්න බැහැ. එක විසින් හැමවේලාවකම ඔයාව දැණුම් තේරුම් ඇති ගැහැණයෙක් විදිහට ප්රක්ෂේපනය කරන්න ගන්නවා. ඔයා ඔයාගේ නොහැකියාවන් හැම එකක්ම ඇකඩමික් දැණුම මගින් වසා ගනිමින් සිටිනවා. මිනිසුන් හැමෝම එහෙමයි..!! එත් වැරදීම්, හිත් රිදවීම්, රැවටීම්, නොහැකියාවන්, කුදුළු-සුසුම්-උණුහුම මේ හැම එකක් එක්ක තමයි ආදරේ පැවැත්මේ ස්භාවය තිරණය වන්නේ.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">සමහර විට ඔයා කාලයක් යද්දී අනෙකා මත යැපෙන්න ගන්නවා. ඔයා හිතනවා මේක යුතුකමේ කොටසක් කියලා. ආදරය තුල එහෙම බල අධිකාරීන් රදා පවත්නේ නැහැ කොහොමවත්ම. මොකද ආදරය කියන්නේ ඒ මොහොතේ ආදරයේ පැවැත්මේ ස්භාවය විතරක් වන නිසා. ඔයායි එකට ඔයාගේ නිරිවාචික උත්තර හොයා ගන්නේ, එක නිකම්ම ස්වයං විදීමක් වෙනවා මොහොතක. ඒ ස්වයං විදිමේ ත්වරභාවය මත ඔයා අනෙකාව තෙරුම් ගැනීම කෙරෙහි නැඹුරු වෙන්න ගන්නවා, අනෙකාට ගෞරවයක් ඇතිවෙන්නේ අන්න ඒ අවස්ථාවේදී. වචන භාවිතා කරමින් සංනිවේදනය කරන අපි ආදරය තුලටත් ඒ භාෂාවම ගෙන එමින් තියෙනවා. එත් ඇත්ත කාරණය ඔයාට හැගෙන දැනෙන දේ කියන්න භාෂාවක් මොකටද කියන කාරණයයි. අන්න එතැනදී හැමෝම වගේ මගහැර යමින් ආදරය තවත් එක් යුතුකමේ ස්භාවයක් හරි ගණු දෙණුවක් යැයි සිතමින් කටයුතු කරන්න පෙළඹෙනවා. ආදරය කෙරෙහි ඔයා සංවේදී වන තරමට තමයි අනෙකාව තමා තුල හට ගැනීමට අවකාශය සැලසෙන්නේ. එක හරියට ඔයාට පියාඹන්න පුළුවන් වුණා වගේ වැඩක්. ඔයාට දැං පියාඹන්න පුළුවන්, ඔයා හැමදේයක්ම අමතක කරලා දාලා පියාඹා යනවා වෙනත් හිත් අහසක, ඔයාට දැනෙන්නේ හරිම නිදහස් හැගීම් සමුහයක්. ඔයාගේ භාෂාවෙන් ඔයා සුරක්ෂිතයි කියලා ඔයාට දැනෙන්න ගන්නවා. හැබැයි එතැන අවධානමක් තියෙනවා. මොකද ඔයා මොහොතකය හරි ඔයාගේ සංවේදීභාවය ගැන තැකීමක් නොකරන විටදී ඔයාට පියාඹන්න තියෙන ඉඩ ඇහිරෙනවා. හැබැයි මං කියන්නේ අන්තිමට ඔයා පියාඹන්න හරි ඉගෙන ගත්තනේ...සතුටු වෙන්න!!!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-qeel0cQWTTk/Ufk_Rnnf89I/AAAAAAAAAjI/WtsWfv8tXnM/s1600/no_one_by_beautifullnightmaree-d3kiv9p.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="http://4.bp.blogspot.com/-qeel0cQWTTk/Ufk_Rnnf89I/AAAAAAAAAjI/WtsWfv8tXnM/s320/no_one_by_beautifullnightmaree-d3kiv9p.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා.....</span><br />
<span style="font-size: large;">මේක තනිකරම උමතුවීමක්.....!! ගොඩක් මිනිස්සු තමන්ගේ තත්වය අරක මේක කිය කියා මග හරිමින් ඉන්න තත්වයක්.අපි අපේ ඇකඩමික් හැදියාව තුල මේ උමතු ස්භාවය වසං කරමින ඉන්නවා. කාළයක් තිස්සේ පුරුදු පුහුණු කරපු මේ දෙය හින්දා අපිට අමතකව ගිහින් ජිවිතය සතුට අරං එන්න. එත් අපි ගොඩක් දේවල් කරමින් සතුට හොයනවා. හැබැයි පිරිපුන් ඇත්ත මිනිසා ඉන්නේ ඒ උමතු ස්භාවය තුල කියලා අපි කාලාන්තරයක් මුළුල්ලේ අමතක කරලා දමලා. දිගක් පළලක් හැඩයක් නැතිව ආදරය කරන්න ඔයාට ඒ උමතු ස්භාවයට පත් වෙන්නම වෙනවා. පාසල් යන කුඩා ශිෂ්යාවක් වගේ ඔයාට නිදහස් වෙන්න වෙනවා. මොකද ඔයා විසින් ඔයාව වසා දමා ඇති තිර රෙදි ඉරා දමන තුරු ආදරය පවතින්නේ එයාට ගොඩක් ඈතින් නිසා. ඉතිං අනෙක් හැමෝම වගේ දෛනික ජිවිතයකට පුරුදු පුහුණු වෙලා දින ගණන් නිකං ජිවිතය විනාශ කරමින් ඉන්නවා. අපි අපේ හිත් නිර්වින්දනය කර මොලයෙන් වැඩ කරනතාක් අපිට සමාජය තුල සාර්ථක මිනිසුන් සේ පෙනි සිටිම හැකි වනු ඇත. එහෙත් ඇත්ත ජිවිතය තුල ඔයා ඉන්නේ කොච්චර කළුවරකද? කෙතරම් තනිකමකද? ඔයාට සබදතා බොහොමයක් තිබි තිබෙන්නට පුළුවන්! ඔයාට ජිවිත අහුවෙලා තියෙනවා නම් එතරම් සබදතා ගණනක් පැවැත්මට හෙතුව කුමක්ද? ඔයාට හැමතිස්සෙම ඔයා තුල තිබෙන දෙය මග හැරෙමින් තියෙනවා.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනකා.....</span><br />
<span style="font-size: large;">ගැහැණුන් මිනිසුන් වගේ යාන්ත්රිය වෙන්න පටන් අරං. යුද්දෙකට පුරුදු පුහුණු වෙන සෙබලු කොටසක් වගේ එගොල්ලෝ පිරිමි අනුකරණය කරමින් ඉන්නවා. ඉතිං හැමදාම වුණා වගේ පිරිමින්ට මග හැරුණු ආදරය ගැහැණු අතිනුත් ගිලිහෙන්න පටන් අරං. ඔයාට හිතා ගන්න පුළුවන්ද වෙරෝනිකා ව්යජ සම්බන්ධතාවයකදී තමන් කාට රැවටෙනවද කියලවත් නොදැන ගැහැණු හා මිනිස්සු හිනා වෙමින් සිටින අන්දම! ඔයා උමතු වෙන්න උමතු වෙන්න ඔයාට ඒ බොරුව පෙන්න ගන්නවා. හරියට නිශ්චල ජලය පෙරලා අපිට අපේ රූපය පෙන්නනවා සේ. </span><br />
<span style="font-size: large;">ජිවිතය අදුරේ ගෙවන එක අපි නවත්වමු වෙරෝනිකා....</span><br />
<span style="font-size: large;">අදුර නසන්නට ප්රේමයේ පහන් අපි වෙරළාද්දර පත්තු කරමු....</span><br />
<span style="font-size: large;">මං ඔයා එනකං ගාලු මුවදොර ඇස් කන් ඇරං බලාගෙන......</span><br />
<span style="font-size: large;">ඔයා අදත් පරක්කුයි...!!!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-xydZXMots4E/Ufk_yHOcb7I/AAAAAAAAAjQ/aXbw3po0N0M/s1600/f0e3f2cf0c6e00b9b06f3769fb71ad1f_large.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="http://1.bp.blogspot.com/-xydZXMots4E/Ufk_yHOcb7I/AAAAAAAAAjQ/aXbw3po0N0M/s400/f0e3f2cf0c6e00b9b06f3769fb71ad1f_large.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-3648247885267255182013-07-20T23:23:00.000-07:002013-07-20T23:23:23.619-07:00ආදරය කරන්න ඔබ සුදානම් ද?<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-Z4qqCuArJUI/Uet83NxNgPI/AAAAAAAAAic/CStj8p6t5gU/s1600/305573_479986128713699_954686798_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="http://2.bp.blogspot.com/-Z4qqCuArJUI/Uet83NxNgPI/AAAAAAAAAic/CStj8p6t5gU/s400/305573_479986128713699_954686798_n.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<span style="font-size: large;">ආදරය නිර්-හිමිකාරකමක්. ආදරය යම් කෙනෙක් සමග කරන්න ඇති සෙයක් නෙමෙයි, එය ඔබගේ පැවැත්මේ තත්වයයි. ආදරය කියන්නේ සම්බන්ධතාවයක් නෙවෙයි. සම්බන්ධතාවයක් ඇති කර ගන්න පුවවන්, නමුත් ආදර සම්බන්ධතාවක් නෙමෙයි. සම්බන්ධතාවයක් පවතින්න පුළුවන් නමුත් ආදරය එයට සීමා නොවු ඊට වඩා වැඩි යමක්.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඔබ ආදරවන්තයෙක් බවට පත් වන්න කලින්, ඔබ ආදරය බවට පත් වෙන්න ඔනේ. මිනිස්සු හිතන්නේ ඔවුන් ආදරය බවට පත් වෙන්නේ ආදරවන්තයින් බවට පත් විමෙන් පමණයි කියලා. ඔබට ආදරයක් නැතිව ආදරවන්තයෙක් වෙන්න බැහැ. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-Mc07U9QXkAM/Uet9rdOxcRI/AAAAAAAAAio/ElzLnYKKzFY/s1600/be442289bb7b7a9d5d132d0b2a3faded-d48aikn.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="http://4.bp.blogspot.com/-Mc07U9QXkAM/Uet9rdOxcRI/AAAAAAAAAio/ElzLnYKKzFY/s320/be442289bb7b7a9d5d132d0b2a3faded-d48aikn.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: large;">ප්රේක්ෂකයෙතු රහිතව ඔබට නර්තනයේ යෙදෙන්න පුළුවන්. ඒ වගේම, ඇයි ඔබට ආදරය කරන්න බැරි එතැන යම් කෙනෙක් නැතිව? ඔබේ මනස වැරදි අන්දමට තත්වාරෝපණය කරලා. ඔබ හිතන්නේ ඔබට ආදරය කරන්න හැක්කේ එතැන ආදරය කරන්න යමෙක් ඉන්නවා නම් පමණයි කියලා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">කවුරුවත් මත යැපෙන ආදරයක්, බොහෝ ම දුප්පත් ආදරයක්. ඔබගේ ඇතුලාන්තය නිර්මාණය කලා වු ආදරය, ඔබගේ පැවැත්ම තුලින්ම ඔබ නිර්මාණය කරන ආදරය තමයි සැබෑ ශක්තිය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ආදරය එය හැටියටම විකසිත විය හැක්කේ එය ඉල්ලා නොසිටිමේදීය. එය කේවලයක් නොවුනාමයි. එය තමන් එන විටදී, අවිඥාණකව පවා, එය අතිශය ලස්සනක් තිබෙනවා. </span><span style="font-size: x-large;">ආදරය හට ගන්නේ නිදහස් මිනිස්සු දෙදෙනෙක් අතරයි</span><span style="font-size: large;">, එකිනෙකාගේ වහල්ලු දෙපලක් අතර නොවේ. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-E-EScGrHG44/Uet94R4BOCI/AAAAAAAAAiw/G_EwxIhklGc/s1600/8cac43f7af49cedf05c4b5c366efd56a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://3.bp.blogspot.com/-E-EScGrHG44/Uet94R4BOCI/AAAAAAAAAiw/G_EwxIhklGc/s320/8cac43f7af49cedf05c4b5c366efd56a.jpg" width="251" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
ඕෂෝ සංවාද<br />
ජෝ. සෙනවිරත්නවෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-32027763831384669222013-07-02T09:22:00.000-07:002013-07-02T09:24:34.288-07:00වෙරෝනිකාගේ උමතුව - III<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div style="text-align: right;">
<a href="http://xn--%20%20-5fta4skcvaow2bieds7a5kvgglbb1bec7lpa./">දෙවැනි කොටස මෙතැනින් කියවන්න</a></div>
<div style="text-align: right;">
<br /></div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-mxZQZhEvKZ4/UdL9dcONEVI/AAAAAAAAAh0/TkyOHMHu0DQ/s477/Favim.com-19475.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="http://2.bp.blogspot.com/-mxZQZhEvKZ4/UdL9dcONEVI/AAAAAAAAAh0/TkyOHMHu0DQ/s400/Favim.com-19475.jpg" width="267" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අපි මීටර් ටැක්සියක යමු.. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මන්දෝදාරී වෙරෝනිකා දෙස බලා හඩ අවදි කලේ පඩිපෙල බසින ගමන්ය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඇයි.. ඔයාගේ කාර් එක..?</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මීටර් ටැක්සියක යන එක කාර් එකේ යනවට වඩා වෙනස්.. ජීවිතේට නිතරම වෙනසක් ඕනෙ. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා මන්දෝදාරිගේ කතාවට ඇහුම්කන් දෙමින් පඩිපෙල බසින්නීය. ඈට මාරිව මතක් වෙයි. විලෙත් මානසික රෝහලේදී ජීවිතේ වෙනස් කරගැනීම ගැන ප්රායෝගිකව කියාදුන් ගුරුවරිය මාරිය. ඈට මන්දෝදාරී තුලින් යලි මාරිගේ සුවද දැනෙයි. එය ඇතුලාන්තයෙන් එන සුවදකි. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මොනවද කල්පනා කරන්නේ...? </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මන්දෝදාරී පාර දෙසට ඇවිද එන අතර තුර නිහඩතාවය බිදියි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මට ඔයාගේ සුවද දැනෙනවා.. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඒ හඩ වෙරෝනිකාගේ හදවතින් ගලා ආ හඩක් බව මන්දෝදාරීට වැටහුණි. ඈ වෙරෝනිකාගේ සියුමැලි දකුණත අල්ලා ගනී. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">භාණු කියන්නෙත් ඇතුලාන්තෙන් සුවද විහිදුවන මනුස්සයෙක්.. මන්දෝදාරීගේ හඩෙහි බිදුනු ස්වරයකි. වෙරෝනිකා මොහොතක් මන්දෝදාරී දෙස බලන්නීය. අනෙකාගේ වාක්යයේ අග්ගිස්සෙන් අල්ලාගෙන කතා කිරීමට මන්දෝදාරී තුල ඇත්තේ අරුම පුදුම හැකියාවකි. බොහෝවිට මන්දෝදාරීගේ කතාව නාට්යමය ලක්ෂණ ගනී. ඒ නිසාවෙන්ම ඈ දෙස බලා සිටීමට වෙරෝනිකා පි්රය කරයි. පාරේ ආ තී්රරෝද රථයකට අත දැමු මන්දෝදාරී වෙරෝනිකාගේ අතින් අල්ලාගෙන ඊට ගොඩ වේ. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">පන්නිපිටියට.... යමු.. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මන්දෝදාරීගේ හඩ තුල සංවේදී විධානයකි. තී්රරෝධ රථය සුලංපහර කපාගෙන කොට්ටාව දෙස බලා ඇදෙන්නට විය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">භාණු කියන්නේ හොද මයිමින් ආර්ටිස් කෙනෙක්.. මට භාණුව මුලින්ව හම්බවෙන්නේ මහරගම යුත් එකේදි.. එදා ඉදල අදවෙනකම් භාණු කියන්නේ ගතිගුණෙන් නොවෙනස් මනුස්සයෙක්. ඕනම වෙලාවක අපි ඒ වැඩේ කරමු කියල මිසක් බෑ කියල කියන මනුස්සයෙක් නෙමේ.. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මන්දෝදාරීගේ හඩෙහි වෙව්ලූම් ස්වරූපය නිසාවෙන්ම ඈ දැන් නැතුවට දැන් හඩාවැටෙතැයි වෙරෝනිකාට සිතෙයි. එබැවින් ඈ මදකට මාතෘකාව වෙනස් කිරීමට සිතා ගනී.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">යූත් එක කියන්නේ මොකක්ද...?</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">යූත් එක කියන්නේ ලොකු ඉතිහාසයක් විසින් ගොඩනගපු ලොකු බිල්ඩින් තියෙන ඉඩමක් මං දවසක ඔයාව එක්කගෙන යන්නම්. ලංකාවේ තරුණ නැගිටීම් දෙකක් සිද්ධ වුනා එකක් හැත්ත එකේ අවුරුද්දේ. අනික අසු අට අසු නවය අවුරුදුවල. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">තරුණනැගිටීම් වලයි ඔයා කියන යූත් එකෙයි සම්බන්දේ මොකක්ද..? වෙරෝනිකාට පැහැදිලි මදි විය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">පළවෙනි වතාවට නිදහස් ලංකාවෙ තරුණයෝ නැගිටීමක් වුනේ හැත්ත එකේ. මේකට නායකත්වේ දුන්නේ රෝහණ විජේවීර කියල තරුණයෙක්. ඒ කාලේ ලංකාවේ පාලකය විදියට හිටියේ සිරිමාවෝ බණ්ඩාරනායක කියල අගමැතිවරියක්. මේ කැරැල්ල විවිධ හේතූන් නිසා කොහොමින් කොහොම හරි මැඩපවත්ව ගත්ත ආණ්ඩුව ආපහු තරුණ නැගිටීමක් සිදුවෙන එක වැලැක්වීමේ අරමුණෙන් තමයි යූත් එක හැදුවේ... දියාරු තරුණපරම්පරාවක් නිර්මාණය කිරීම තමයි ඒ ගොල්ලන්ගේ උවමනාව උනේ. එත් ඒ අතරේ හිටියා ලේ තියෙන තරුණයෝ. ඒ ගොල්ලෝ පාලනය කරගන්න පුලූවං හයිය යූත් එකට නෑ.. ඉතිං ඒ මිනිස්සු එලියට බැස්ස. ඒ මිනිස්සු එලියට බහිද්දි වැඩ කරන්න පුලූවන් දේශපාලන සංවිධාන නෑ ඉතිං තනි තනියෙං යාලූ මිත්රයෝ එකතු කරගෙන වැඩ කරන්න පටන් ගත්තා. ඒ කට්ටිය අතරේ ඉදල තමයි මට භාණුව මුණගැහෙන්නේ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-fxmUcFS-14s/UdL92vbbFSI/AAAAAAAAAiE/fYnv5f5oxdY/s749/piece_of_my_heart_by_taty_ana-d35ykav.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="http://4.bp.blogspot.com/-fxmUcFS-14s/UdL92vbbFSI/AAAAAAAAAiE/fYnv5f5oxdY/s400/piece_of_my_heart_by_taty_ana-d35ykav.jpg" width="266" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඇයි තරුණයන්ට වැඩකරන්න පුලූවන් දේශපාලන කණ්ඩායම් නෑ කිව්වේ ඔයා..? </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකාගේ හඩෙහි දැඩි කුතුහලයෙකි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මන්දෝදාරීට දොස්තර ඉගෝර්ව මතක් විය. වෙරෝනිකාට වැලදී ඇති උමතුවේ ස්වභාවයන් පිළිබදව දොස්තර ඉගෝර් කල දැනුවත් කිරීමට අනුව දේශපාලනය පිළිබදව වෙරෝනිකා තුළ උනන්දුව වැඩිවන සෑම අවස්ථාවකම එය යටපත් කල යුතුය. ඊට හේතුවක් ඇත. ඒ මේ උමතුව අනුව ඈට පාලනය කරගත නොහැකි ලෙස තරහ යෑමට ඉඩ ඇති බැවිනි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මං ඔයාට ඒ ගැන පස්සේ කියන්නං ... දැන් අපි ඉන්නේ මල ගෙදර ඉස්සරහ.. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මන්දෝදාරී තම පසුම්බිය ගෙන තී්රරෝධ රථයේ ගාස්තුව ගෙවා දමා වෙරෝනිකාගේ අතින් අල්ලාගෙන මල ගෙදර දෙසට ඇවිද යන්නට විය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">තැන තැන දල්වාගත් විවිධ ප්රමාණයේ සිගරට් අතැති තරුණයෝ හා ශරීරයෙන් වයස්ගත එහෙත් ජීවමය දෑස් ඇති පුද්ගලයෝ අල්ලාප සල්ලාපයේ යෙදී සිටින ආකාරය දෙස විමසිලිමත්ව බලමින් වෙරෝනිකා මන්දෝදාරී පිටුපසින් ඇදී යන්නට වේ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">සියු දෙනාගේ මුවින් පිටවන වචන භාණු මාතෘකා කරගෙන සිටී. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මගේ ෂෝට් ෆිල්ම් එකේ කැමරා කරල දුන්නේ භාණු අයියා.. උදේ තමයි කිව්වේ මේකප් කරන්න..........ට එන්න වෙන්නේ නෑ කියල. උඹ බය වෙන්න එපා කියලා එකත් කරල දුන්නා බං.. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">සිහින් දිගැටි මුහුනැති තරුණයා පමණට වඩා සංවේදීව ඇති බව වෙරෝනිකාට අවබෝධ විය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">දවසක් මචං දැන් අපි ෂුට් එකට ගිහිං ඉන්නවා.. භාණුව තමයි මේකප් කලේ ... වැඬේ ඩිරෙක් කලේ අපේ ........ ඉතිං දැන් කොට ලොරියක් බාන සීන් එකක් ගන්න තියෙන්නේ... පොර එකසැරේට භාණු කියල භාණුට කතා කලා... මේ යක්කු ටික කොට ටික බෑව කියපංකෝ... කිහිපදෙනෙක් භාණු ගැන කිසියම් රසකථාවකි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ගෑනුම කී දෙනෙක් ෆීල්ඞ් එකට ගෙනාවද මූ... අන්තිමට උන් සේරම මොකද කලේ... වෙන වෙන උන් එක්ක එල්ලිලා යන්න ගියා... අපේ භාණු තනි වුනා... </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">එහෙම කියන්න බෑ ඕනම කෙනෙකුට අයිතියක් තියෙනවා තමන්ට එකට ඉන්න බෑ කියලා හිතෙනවනං යන්න... භාණුවත් ඒ ගෑනුන්ට වචනයක් කිව්වේ නෑ ඔයා මොනවද මේ කියන්නේ....? </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">දෙදෙනෙකු භාණුගේ පේ්රමයන් පිළිබදව සංවාදයකි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">නිවෙස තුලට ගිය වෙරෝනිකා භාණුගේ දෙන දෙස මොහොතක් නිහඩව බලා සිටී. මේ නිදන මිනිසා සදාකාලික නින්දට වැටී සිටියත් පිටත මිනිසුන්ගේ ජීවිත කෙරෙහි කොතරම් විශාල බලපෑමක් කර ඇද්ද..? වෙරෝනිකා කල්පනා කරන්නට විය. ඇතුලාන්තෙන්ම සුවද විහිදුවන මිනිසෙක් භාණු ඔබ.. වෙරෝනිකා මොහොතක් හැගීම්බරව බලා සිට නැවත මිදුල දෙසට යන්නට පිටත් වෙයි. ඈට මන්දෝදාරී භාණු පිළිබදව ලියා තිබුණු පද පේළීයක් සිහි වේ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කලා භවන හිමිනැත නුඹට....</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">එයම මහ කරුමයෙක.......</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">නුඹේ ඔය කුඩා නිවහන .... </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කලා භවනකි අපට.... ආදරණීය භාණු.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-iSAKQpiOXf4/UdL-F6ksICI/AAAAAAAAAiM/UX5KChUcIXo/s480/bhanu.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://2.bp.blogspot.com/-iSAKQpiOXf4/UdL-F6ksICI/AAAAAAAAAiM/UX5KChUcIXo/s400/bhanu.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">_________________________________________ඉතිරිය පසුවට</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
විශේෂ ලියුම්කරුවෙකු විසිනි.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-16074745626710285092013-06-28T09:26:00.000-07:002013-06-28T09:29:01.157-07:00අධිවේගී ජිවිතයට ආදරය අළුතින්<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-GnR94JDnLQ8/Uc23dvWLBYI/AAAAAAAAAhI/Ml1_OHL0FbE/s1600/9009.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="281" src="http://1.bp.blogspot.com/-GnR94JDnLQ8/Uc23dvWLBYI/AAAAAAAAAhI/Ml1_OHL0FbE/s400/9009.JPG" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා............!!!</span><br />
<span style="font-size: large;">මානසික රෝහලෙන් පැන ආ දා පටන් මම නිහඩවම නිසොල්මන්ව බලාගෙන ඉන්නවා. එක් පැත්තකින් අතෝරක් නැතිව කියවගෙන </span><span style="font-size: large;">කියවගෙන </span><span style="font-size: large;">යන ඔයා, අනෙක් පැත්තේ හැල්මේ දුවන ලෝකයක්. හැමෝටම තියෙන්නේ පුදුමාකාර හදිසියක්. නිශ්චිත කාළ සටහනකට හුරුවු ජිවිත ගොඩක්. ඒ කෙටි කාළය තුල ගොඩ ගසා ගත්තා වු භෞතික සම්පත් ගොන්නක්.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා..............</span><br />
<span style="font-size: large;">යම් නිශ්චිත කාලක් ආවම මේ සියලූ සබඳකම් අවසන් කර අපිට යන්න වෙනවා. ඉතිං මං කැමති ඔයාටත් යෝජනාවක් කරන්න. අපි දුවන එක නවත්වමු. මොකද අපි කොච්චර හයියෙන් දිව්වත් අපිට අපි නොදන්න අවසානයක් උරුමයි. අපි හිමින් මේ ජිවිතය විදිමු. ගැහැණියකගේ ආදරය වෙනුවෙන් බැගෑපත් වන ඉවසීම නැහැ ඒ ගැහැණිය තමන්ගේ කර ගත්තහම. ඒ ඉවසීම එන්න එන්න හීන වෙමින් හීන වෙමින් යනවා. මට කියා දෙන්න ඔයාට හැමදාම වෙනස් ආදරයක් ගෙන එනවිදිහ.</span><br />
<span style="font-size: large;">ඔයාට මතකද ඔයා මාව මුල් සැරේ සිපගත් විලාසය. එතැන බයක් තිබුණා ආගන්තුක අත්දැකීම් ගොන්නක් එක්ක. නුහුරුකමක් තිබුණා ලොකු ඉවසීමක් හා බලාපොරොත්තුවක් එක්ක. එන්න එන්න අපි එක අතුරුදහන් කර ගනිමින් ඉන්නවා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-zBH74KOPBk8/Uc24yIcRCWI/AAAAAAAAAhc/6qmTrlLqITw/s481/figure,girl,lips,photo,shadow,sunlight-a4307e24a94398c50ade42b6a46d7443_h.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="http://1.bp.blogspot.com/-zBH74KOPBk8/Uc24yIcRCWI/AAAAAAAAAhc/6qmTrlLqITw/s400/figure,girl,lips,photo,shadow,sunlight-a4307e24a94398c50ade42b6a46d7443_h.jpg" width="265" /></a></div>
<span style="font-size: large;">ඔයාට දැං වුණත් ලොකු හදිසියක් තියෙනවා මේක කියවගෙන කියවගෙන යන්න. මේ වචන අතර තියෙන ඉඩ පවා නොතකන්න තරම් ඔයා වේගවත් වෙලා. එහෙම හුරුවෙලා. ගැහැණියක් කියවන්න, වේගය නෙවෙයි අවශ්ය වෙනනේ ඉවසීම. ලෝකයක් පිළිබඳ අවබෝධය. කිසිදු දෙයක් නොදන්නා මිනිහෙකුගෙන් ගැහැණියක් බලාපොරොත්තු වෙන්නේ මොනවද? මග හැර හිදීම හා බලාපොරොත්තුව හිදීම කියන්නේ කාරණා දෙකක්. ගැහැණීයක් තම මුලූ ජිවිත කාළය පුරාම කරමින් හිදින්නේ බලාපොරොත්තුව හිඳිම පමණක්මයි. ඇයව පිරිවීම සඳහා ඔබ කරමින් ඉන්නේ මොනවද කියන කාරණයයි මෙතැනදි වැදගත් වෙනනේ. සමහර විට ඔබ මේ සියලූ සුඛෝපබෝගී ජිවිතයන් අල්ලා ගැන්මට තැත් කරන්නේ එනිසා යැයි ඔබ කියයි. එත් ඇත්ත කාරණය ඔබ, ඔබට ඇය අභිමුඛ නොවී සිටිමට මේ හැමදේම කරමිනුයි සිටින්නේ. ඔබ බයයි, ඔබ බයයි ඔබව නිරාවරණය වෙයි කියා. ඔබ බයයි ඔබේ අඳුරු කුටිය තුලට ඇය රුගෙන එන ආලෝක කදම්බයට. ඔබ කවමදාවත් ආලෝකය දැකලා තිබුණේ නැහැ. ඔබ ඒ ගැන අසා තිබුණා පමණැක්මැයි. ඉතිං ඔබ හොඳ පවුල් ජිවිතයක් ගෙවන්නේ කෙසේද කියා පොත් පීරමින් ඉගෙන ගනිමින් ඉන්නවා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා</span><br />
<span style="font-size: large;">ඔයා මොකද කියන්නේ මගේ යෝජනාවට. හැමදාම දෙන හාදුව ජිවිතේ පළමු වැනි හාදුව සේ වෙන්න ඔබ කැමති ද. ඔයාව තිගැස්සිලා ඇවිස්සෙනවට ඔයා ආසා ද. පුරුදු පුහුණු වීම කියන කාරණා අපි අත්හැර නුපුහුණු පෙම්වතුන් සේ ජිවිතය අතිවිඳමු ද. </span><br />
<span style="font-size: large;">කුඩා අංශූමාත්රිකව වර්ග වෙමින් හිදින ලොකයක් තුල අපි අන්තය සේ ආදරය කරන්න පෙළඹේමුද? වචන දිගේ ආදරය හොයන එක අතුහැරලා දාලා ජිවිතය ආදරයෙන් පුරවන මං හොයමුද? කාර්්යය බහුල ජිවිතය තුල මන්දගාමිව ආදරය පුරමුද?</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනික....... </span><br />
<span style="font-size: large;">අර උස තාප්පෙන් මෙහා පැත්තට මං පැන්නේ හීන කන්දක් හිසේ තියාගෙන. එත් මට දැං තියෙන්නේ එක හීනයයි. ඒක උන්මත්තක හිනයක්, දිග පළලක් නැති හරි හමන් හැඩයක් නැති ඒ ආදරේ හැටිමයි. ඒ ආදයේ නම වෙරෝනිකායි. ඉතිං මං පරණ ලෙඩේ අළුතින් වැළදුණු රෝගියා සේ ඔයාට ආතුරවෙලා....!!!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-RxQN2KquX_4/Uc25KYl_qzI/AAAAAAAAAhk/wnIUcFmGh8c/s500/woman,girl,style,text,words,zitat-f3231648ead699a920720505a7c664a2_h.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="http://3.bp.blogspot.com/-RxQN2KquX_4/Uc25KYl_qzI/AAAAAAAAAhk/wnIUcFmGh8c/s400/woman,girl,style,text,words,zitat-f3231648ead699a920720505a7c664a2_h.jpg" width="255" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div>
<br /></div>
වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-68081841529707118162013-06-27T07:59:00.001-07:002013-07-02T09:23:19.214-07:00වෙරෝනිකාගේ උමතුව - II<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: right;">
<a href="http://veronikadeiceds.blogspot.com/2012/08/blog-post.html"><span style="color: white;">පළමු කොටස මෙතැනින් කියවන්න</span></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-NQbIPZLzOUc/UcxP-tpPBEI/AAAAAAAAAgg/2Bg9LHC0ftQ/s500/3501542613_89fedaeaec.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="307" src="http://3.bp.blogspot.com/-NQbIPZLzOUc/UcxP-tpPBEI/AAAAAAAAAgg/2Bg9LHC0ftQ/s400/3501542613_89fedaeaec.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"> වෙරෝනිකා කටුනායක ගුවන් තොටුපලෙන් බසින විට සවස හය පසුවි තිබුණි. ඈ තම ගමන් මල්ලද ඔසවාගෙන පිටවීමේ දොරටුව වෙත ලගාවුනි. කාකි නිල ඇදුම් ඇගලාගත් බොහෝ පිරිසක් අවට හැම තැනම රැකවල් ලා සිටිනු වෙරෝනිකාට මතක අඩ සිහියෙනි.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අනේ එදුවා ඔයා මාව එවල තියෙන්නේ ලෝකෙ තියෙන ලොකුම පිස්සන් කොටුවට ද...? තම ගමන් මල්ල බිම තැබූ ඇය දෑස් පිසදා වට පිට බලන්නට විය. මේ වාට්ටුවේ ඉන්න පිස්සෝ විලෙත් වලට වඩා ගොඩක් නපුරු අය වෙන්න ඕනෙ ඈ තමාටම කියා ගත්තාය. එපමණක් නොවේ ඈ තමන් පිළිබදව පරෙස්සම් වීමටද සිතා ගත්තාය. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">කාකි නිල ඇදුම් වෙරෝනිකාට කෙතරම් බිය ඉපද වූවාද යත් ඇගේ හිස කකියන්නට පටන් ගත්තාය. මීට පෙර විලෙත් වාට්ටුවේදි තමාට සැර බෙහෙත් ලබා දුන් අවස්ථාවේදි ඇතිවූ වේදනාවට වඩා අධික වේදනාවක් වෙරෝනිකාට දැනෙන්නට විය. මේ දැන් තමා බිම ඇද වැටේවියැයි සිතුනු නිසාවෙන් ඈ බිම ඉද ගත්තාය. කෝ මේ මන්දෝදාරී.......?</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">............................................................................................................</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මන්දෝදාරී නිළියකි. දොස්තර ඉගෝර්ගේ හිතවතියකි. ඒ මීට වසර කිහිපයකට පෙරය. එකල දොස්තර ඉගෝර් ලංකාව පිළිබදව අධ්යනයක යෙදී සිටි කාලයකි. එකල ඉගෝර් කි කතන්දරයක් දැනුදු ඇගේ සිහියට එයි. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මනෝවෛද්යවරු හැදෙන තරමට මේ රටට වැදගත්.. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මන්දෝදාරී ඉගෝර් දෙස බලා හඩනගා සිනාසුනාය. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඩොක්ටර් කියන්නේ අපේ රටේ ඉන්නේ පිස්සෝ කියලද...? </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අනේ නෑ... ඒත් මේ රට යන්නේ පිස්සු අවසානෙකට. පිස්සුවකට යන රටක ඉන්න මිනිස්සු එක්කෝ පිස්සෝ වෙනවා. එහෙම වෙන්න බැරි අය සියදිවි නසා ගන්නවා. එහෙමත් නැතුව ජීවත් වෙන්න උත්සාහ කරන මිනිස්සු මරලා දාන්න සිද්ද වෙනවා... </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">දොස්තර </span><span style="font-size: large;"> ඉගෝර් හඩනගා සිනාසුනත් මන්දෝදාරීට එලෙස සිනාසිය නොහැකි විය. ඈ ඉගෝර් </span><span style="font-size: large;">දොස්තර</span><span style="font-size: large;">ගේ දෑත් දැඩිව අල්ලාගෙන ඔහුගේ දෑසට එබුනි. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඔයා කියන විදියට වෙයි නම්... ඇයි අපට මනෝවෛද්යවරු...?</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">බය වෙන්න එපා...</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">දොස්තර </span><span style="font-size: large;">ඉගෝර් සාමාන්ය පරිදි සැහැල්ලූ සිනාවක් පා මන්දෝදාරී කිටි කිටියේ අල්වාගෙන සිටි තම අත් මුදා ගනිමින් කතා කරන්නට විය. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මනෝ වෛද්යවරු උවමනා වෙන්නේ උමතුනොවී ඉන්න මිනිස්සු උමතු කරන්න.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">............................................................................................................</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-Kr9pwvZqkNw/UcxRFot3ayI/AAAAAAAAAgs/CHaGiA-mGzE/s400/bracelet-girl-hair-photo-photography-Favim.com-123865.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="180" src="http://2.bp.blogspot.com/-Kr9pwvZqkNw/UcxRFot3ayI/AAAAAAAAAgs/CHaGiA-mGzE/s320/bracelet-girl-hair-photo-photography-Favim.com-123865.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මන්දෝදාරි වෙරෝනිකාව පහසුවෙන්ම හදුනා ගත්තාය. ඈ වෙරෝනිකා අසලට දිවවිත් ඇයව නැගිට්ටුවා ගත්තාය. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">යමු වෙරෝනිකා.... </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා මන්දෝදාරී දෙස තම දෑස් විසල් කරමින් බැලූවාය. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මම ඩොක්ට ඉගෝර්ගේ යාලූවා මන්දෝදාරී....</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඔයා හෙදියක්ද...? වෙරෝනිකා අසිරුවෙන් වචන එකතු කලාය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">නෑ මම නිළියක්.... මන්දෝදාරී පිළිතරු දුන්නාය. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මං මේ ඉන්නේ මානසික රෝහලක නේද...? </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මන්දෝදාරී කිසිවක් නොපැවසුවාය. ඈ වෙරෝනිකාගේ බෑගයද ගෙන තම කාරය වෙත ගමන් කලාය. වෙරෝනිකාව කාරයට නංවාගත් ඇය සුහදව වෙරෝනිකා දෙස බැලූවාය.. මේක රටක්. විලෙත් වලට වඩා නපුරු වාට්ටුවක් කියල හිතන්න එතකොට ඔයාට ජීවත් වෙන්න ලේසි වෙයි. නැවතත් හොදින් දෑස් හැර අවට බැලූ වෙරෝනිකා කාරයේ තම අසුනට බරවි නින්දට වැටුනාය. කාරය පිටත් වුනි. වරින්වර අදුර මැදින් විවිද පැහැති එලි තම මුහුණට වැටෙනු ඈට සිහිනෙන් මෙන් මතකය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අගෝස්තු මාසයේ ලංකාවට පැමිනි වෙරෝනිකා මහරගම පිලියන්දල පාරේ මන්දෝදාරිගේ නිවසේ නවාතැන් ගත්තාය. පෙරේදා වන තුරු ඈ හොදින් නිදා ගත්තාය. </span><span style="font-size: large;">දොස්තර </span><span style="font-size: large;"> ඉගෝර් ඉඩලද හැම විටම මන්දෝදාරීට කතා කර විස්තර විමසු අතර ඈට බාදා නොකරන්නැයි මන්දෝදාරිට පැවසුවේය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මේ දවස්වල වෙරෝනිකාව අවදි කරන්න එපා විශේෂයෙන්ම එයාට ටීවී එකනම් බලන්න දෙන්න එපා. මොකද මං දැක්කා පහුගිය දවස් වල ඔයාලගේ රටේ අතුරුදන් වෙච්ච මාධ්යවේදියෙක් ගැන පාර්ලිමේන්තු කතාව. ඒ විතරක් නෙමේ ඔයාලගේ රටේ මිනිස්සුන්ට ලෝක ප්රජාව තහනං කලා කියපු කොටි සංවිධානය පහුගිය දවස්වල එංගලන්තෙදි කි්රකට් ග්රවුන්ඞ් එකට බැහැල කරපු දේ මං දැක්කා. මේ දෙවල් වලට ඔයාගේ රටේ මිනිස්සුන්ට ප්රශ්නයක් වෙන්නේ නෑ එයාලා උපතින්ම රැවටීම උරුමකරගෙන ඉපදුනු මිනිස්සු නිසා.. එත් මේ දේවල් වෙරෝනිකාට දැන්ම ප්රශ්න වෙන්න පුලූවන්... මොකද එයාට ඇත්ත හා බොරුව කියන දේ තේරුම් ගන්න බැරිවෙයි. එහෙම උනොත් ඒක ලොකු ප්රශ්නයක් වෙනවා...</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">දොස්තර</span><span style="font-size: large;"> </span><span style="font-size: large;">ඉගෝර්ගේ පෙරැත්ත නිසාවෙන් මන්දෝදාරී වෙරෝනිකාට රිසි සේ නිදා ගන්නට ඉඩ දුන්නාය. මන්දෝදාරීගේ හිතවතෙකු මිය ගිය පුවත පොහෝදින උදෑසන ඇයට දැන ගන්නට ලැබුණු නිසාවෙන් මන්දෝදාරීට මල ගෙදර යාමට උවමනා විය. වෙරෝනිකා තනිකර දමා යෑමට නොහැකි නිසාවෙන් ඈ වෙරෝනිකාව අවදි කලාය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා අවදි වූයේ භානුගේ මලගමට යෑමටය.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-Dt8AA8W3u8c/UcxR9BNGHAI/AAAAAAAAAg4/e_r__nAOYmw/s500/6844107813_b8ef141e8d.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://1.bp.blogspot.com/-Dt8AA8W3u8c/UcxR9BNGHAI/AAAAAAAAAg4/e_r__nAOYmw/s400/6844107813_b8ef141e8d.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large; text-align: justify;">_________________________________________ඉතිරිය පසුවට</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large; text-align: justify;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
විශේෂ ලියුම්කරුවෙකු විසිනි.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-18642601136147825472013-05-23T09:40:00.002-07:002013-05-23T09:40:26.355-07:00ප්රේමය වැස්සක්ව වහින් ඉඩ දෙන්න<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-4Xvs-kNA2To/UZ5FBmN3III/AAAAAAAAAf4/aH3Ld5ZOoFE/s1600/538581_479987288713583_1667738844_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="http://1.bp.blogspot.com/-4Xvs-kNA2To/UZ5FBmN3III/AAAAAAAAAf4/aH3Ld5ZOoFE/s400/538581_479987288713583_1667738844_n.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා.....</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ආදරය කියන්නේ සිප වැළද ගැනීම්, යහන් ගතවීම්, තොදොල්බස් දෙඩවීම් කියන සමස්ථයට. එත් ඒවා වෙන වෙන වශයෙන් දකින්න උත්සහා කරන්න හදන්නේ ඇයි කියලා මට තෙරෙන්නේ නැහැ. බොහො විට නිදියහනට ගොඩ වැදුණු වහාම ප්රේමය අතුරුදහන්ව සමාජ විරෝධි වැඩක් කරනවා වගේ බියක් හිතේ ජනිත වෙන්නේ ඇයි? ආදරය ඇතුලේ යහන් ගතවීමට සුවිශේෂි ස්ථානයක් අත්වෙන්නනේ ඇයි? අනිත් හැම දෙයම එතැන තියෙද්දි ප්රේමය විතරක් යහන මත නැත්තේ ඇයි?</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා..... ඔයාගේ සමස්ථය නොදැන මම කොහොමද ඔයත් එක්ක මුළු ජිවිත කාළයක් ගෙවා දමන්නේ. ඔයාට පුළුවන්ද වචන මතම විතරක් මාව තේරුම් ගන්න. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වේදනාවක් අස්සේ මිරිකි මිරිකි ඉන්නවට වඩා ජිවිතය තෙරුම් ගැනිම මෙතැනදි වැදගත් වෙනවා. අපි දන්න කාළයක ඉදලා යහන් ගතවීම කියන්නේ පාපකාරි ක්රියාවක් ලෙස අප තුලට කා වද්දලා තියෙනවා. ආගමිකවත්, සමාජීයවත් අපිව බය කරලා තියෙන්නේ! එහෙත් ප්රේමයේ සමස්ථය ඇතුලේ කුඩු වෙන්න අපේ ශරීර කුඩු දෙක එකට එකාසු වෙන්න ඔන වෙනවා, ඒක හුදු යහන් ගතවීමකට එහා ගිය ප්රේමණීය කුඩු වීමක්. එත් අවාසනාවට ඔයා ඒක ඇතුලට වෙන වෙන කරුණු කාරනා ගෙන </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-BXfNcZxg9gw/UZ5FXYEUXVI/AAAAAAAAAgA/2kj6rQblxEI/s1600/tumblr_m7iur7E4PL1qz6f9yo1_1280.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="319" src="http://3.bp.blogspot.com/-BXfNcZxg9gw/UZ5FXYEUXVI/AAAAAAAAAgA/2kj6rQblxEI/s320/tumblr_m7iur7E4PL1qz6f9yo1_1280.jpg" width="320" /></a></span></div>
<span style="font-size: large;">එමින් ඉන්නවා. ඔයා ශාරීරිකව එක් තැනක උන්නට ඔයාගේ හිත එහේ මෙහේ. අනික වක්කඩේ කැඩුවා සේ ඔයා යහන මත කියවනවා. නමුත් ඇය ඔයාව කියවමින් ඉන්නවා, නිහඩවම. දැං ඔයාට සිද්ධවෙනවා අළුතින් හිතන්න, එයාව පුර්ණ වශයෙන් දැන ගන්න. ඔයාසේම ඇයවද මේ ප්රේමය ඇතුලේ දෝරේ ගලන්න හරින්න ඔයාට මෙතැනදි සිද්ධ වෙනවා අළුත් ප්රවේශයක් ගන්න. ඇය කාළාන්තරයක් තිස්සේ උන්නු හෙම්බත්විම පසෙකලා ඇයට අළුත් මාර්ගයක් හොයලා දෙන්න ඔයාගේ ප්රේමයට පුළුවන් වෙන්න ඔනී. මෙතෙක් ඔයා ඇය හා දොඩමළු වෙච්ච කිසිදු වචනයක් මෙතැනදි වලංගු වෙන්නේ නැහැ. මේක හුදු හිස් අවකාශයක් අවබෝධ කර ගැනීමට ඔයාට භාවනාවක් අවශයි. ඉවසීමක් අවශයි. ඉවක් අවශයි.</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ටිකෙන් ටික රෝස මලක් පිපෙනවා සේ ඇය ඔයාගේ ප්රේමය තුල දෝරේ ගලමින් පිපෙන්ට ගනිවී. ඔයාගේ ආදරයේ පරිමාව මත ඔයාට පුළුවන් ඇයට අළුත් මගක් කියලා දෙන්න ඔයාගේ ප්රේමයට ඇතුළු වෙන්න. මලක් වුණත් ලස්සන පුර්ණව පිපලා තියෙන විටකයි! </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඉතිං මේක අවධනමක්...!! ඔයා ප්රේමය තුලට ඇත්ත ඔයාව ගෙන නොඑනතාක් ඔයා යහන් ගතවෙන්නේ ගිණි ගොඩක් උඩ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා..!! අපිට අපිව හදුන ගන්න අපි අපිට ම අවංක වෙන්න වෙනවා. අපේ නොහැකියාවන හැම එකක්ම අනෙකෙක් එක්ක බෙදා ගන්න වෙනවා. සිනහව වගේම කදුලත්, සතුට වගේම දුකත් ඔයාට බෙදා ගන්න සිදු වෙනවා. එතැනදි බය නැතුව ඔයා කට ඇරලා කියන්න පුළුවන් නම් ' මං ඔයාට ආදරෙයි, මං ඔයත් එක්ක ඉන්නවා' කියලා එක ඔහුට ලොකු ශක්තියක් වෙව් ආදරය තුල ඔයාව රැක බලා ගන්න.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">හැමතිස්සෙම ආදරය මගහැර ගන්නේ ඔබ විසින්මයි. මේ සදත් ගැබ්බරව ඉන්න කාළයයි. ඇයි ඔබ තවම තනියම!! </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-nlpVKo6rGl4/UZ5GFs9vRGI/AAAAAAAAAgI/dPrlWnXvlU0/s1600/4219_20120811_181100_tumblr_lufbk0QEL31r6325no1_500.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="158" src="http://3.bp.blogspot.com/-nlpVKo6rGl4/UZ5GFs9vRGI/AAAAAAAAAgI/dPrlWnXvlU0/s320/4219_20120811_181100_tumblr_lufbk0QEL31r6325no1_500.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-30570839387482590312013-05-04T10:19:00.000-07:002013-05-04T10:19:50.138-07:00එන්න මේ වැස්ස විදින්න<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-7ef9fsvvg5U/UYVBtH0lKsI/AAAAAAAAAfM/bPCW1dtfOXc/s1600/color,female,photo,manipulation,photography,portrait-21ea734bd2023598d82c1951b89a03ff_h.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="http://4.bp.blogspot.com/-7ef9fsvvg5U/UYVBtH0lKsI/AAAAAAAAAfM/bPCW1dtfOXc/s400/color,female,photo,manipulation,photography,portrait-21ea734bd2023598d82c1951b89a03ff_h.jpg" width="333" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">දිර්ඝ පෑවිල්ලකට පසු එන වැස්සත් එක්ක හැමදාම වගේ පාරේ බැහැලා යන්න බැරි කමක් එනවා. පොඩි වැස්සකින් පවා මුළු නගරය තදබදයකින් වෙලා ගන්නවා. එක පෙලට ලයිට් පත්තු කර ගනිපු සුඛෝපභෝගී වාහාන හිමින් හිමින් ඇදෙන්න ගන්නවා. මෙච්චර දවසක් කිසිදු හදිසියක් නොතිබුණු මිනිසුන් වැස්සත් එක්ක ලොකු හදිසියකින් ගෙදර දුවන්න ගන්නවා හැමෝම එක විට. පොඩි පාරක වාහාන ගොඩක්......</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා........</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ජිවිතය තනිව ජීවත් වීම හැර අන් රස මගක් මෙලොව නැහැ. ඔයත් එක්ක ජිවිතේ මුහු වුණාම මගේ ලෝකය විශාල වෙනවා. එත් ඒ විශාලත්වයට අපි හැමෝම බයයි. ඒක දරා ගන්න පුළුවන් දැණුමක් අපිට කෙහෙන්වත් හමුවෙලා නැහැ. විරසකවීම් ඇතුලේ තියෙන්නේ එකිනෙකාට තර්ජනය කර ගැනීම්. ආදරය කරන්න පුළුවන් මිනිස්සු මේ දුපතේ නැහැ කියලා මං තේරුම් ගනිමින් ඉන්වා. තව මිනිසෙක් තම ජිවිතය දික් විජය කරමින් යන විට එක යටහත් විමක් ලෙස අපි ඔළුවෙන් තේරුම් ගන්න හදනවා. එත් හදවත කියන්නේ අන්යමක්. අවුරුදු ගණනක් ඔළුව පාවිච්චි කරලා වැඩ කරපු මිනිස්සු විදිහට ආදරය ඇතුලේ තියන මනුස්සකමත් අපි භාර ගන්නේ ඔළුවෙන් මිස හදවතින් නෙවෙයි. අපි තර්ක ගේනවා. හුදෙක් ඒ මෙහොතේ ඇති ශූංගාරත්මක රසය මග හරිමින් අපි අපේ උගත්කම ඉදිරියට ගෙනෙමින් ඉන්වා. කොටින්ම අපි පොරත්වය චූන් කරන්න හදනවා අතිශය පෞද්ගලික වූත් අතිශය මානුශික වුත් තැනකට. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-gyZ29qgdE4Q/UYVCnylbL2I/AAAAAAAAAfY/GryJUCx5MQA/s1600/Favim.com-27770.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="211" src="http://2.bp.blogspot.com/-gyZ29qgdE4Q/UYVCnylbL2I/AAAAAAAAAfY/GryJUCx5MQA/s320/Favim.com-27770.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: large;">එක පෙලට යන රථ පෙරහැර දිගේ වැස්සේ තෙමි තෙමි මේ මොහොතේ බලා ඉන්න එකම මිනිසා මම, මම වැස්සට ආදරෙයි. මට මගේ ශරීරය මත වැටෙන හැම වැහි බිදුවකම විශාලත්වය වෙන වෙනම දැණෙනවා. ඒවා වේගවත්ව මහා වැස්සකට අර අදින කොට තෙතබරිත කම විසින් ජිවිතයට ගෙන එන්නේ අස්වැසිල්ලක්. නිවනක්. වැස්ස කියන්නේ භාවනාවක් ආදරය වගේ. ඔයා එකට කවි ලියනවා, ඔයා ඒකට දාර්ශණික සංකල්ප ගෙන එනවා. එත් ඔයා වැස්සේ තෙමෙනේනේ නැතිව වාහනයට ගොඩ වැදිලා ගෙදර හදිසියේ දුවනවා. වැස්සට ඔයාගේ තත්වය දියවෙයි කියලා ඔයා බයයි. වැස්සට ඔයා වෙනස් වෙයි කියලා ඔයා බයයි. එත් වැස්ස කවි ලියනවා, ඔයා ඒකට දාර්ශණික සංකල්ප ගෙන එනවා. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ඔයා බොහොමයක් දේවල් එක්ක එකට පැටලිලා..... මගේ තොල් ඔයාගේ ගෙල දිගේ පහලට රූටා එනකොට ඔයාගේ අඩවන් වන දෑස් වලින් වචනයෙන් කියන්න බැරි බොහෝ දේවල් කියමින් හිටියේ. ඒක ඔයාගේ පියයුරුවක් මත රැදෙද්දී ඔයාගේ හුස්ම ඉහළ පහල යෑමේ වේගය වෙනස්වීම හරියට වැස්ස වගේ, එක වෙලාවකට ලොකු වැහි බිංදු තව වෙලාවක තද වැස්සක්.... එත් ඔයාට තිබුණේ රාගයයක්, මට තිබුණේ ආලයක් මම හිටියේ ඔයාගේ ශරීරයේ දිග පළල මැන මැන. වැස්ස වැටෙන්න කාළයක් ගන්නා සේම ඔයාව තෙතබරිත කරන්න මට කාළයක් ඔනේ. ඒක වචන වලට එහා ගිය අවබෝධය පිළිබද ගැටලුවක්. ඔයා නිරුවතින් කියලා ලෝකයාම දැන ගත් විට ගල් ගහන්න ඒ මිනිසුන්ට පහසුයි. එත් ලෝකයක් ඉදිරියේ නිරුවත් වෙන්න ආත්ම ශක්තියක් තියෙන්න ඔනේ. ඔයාගේ ම වචන ආයෙමත් පාරා වළලක් සේ ඔයාටම දමල ගහද්දී මිනිස්සුන්ට දැනෙන්නේ නිරුවත් වීම පිළිබද ලැජ්ජාවකට වඩා ඒ ගැනකළකිරිමක්. එත් ඔයා තුල තියෙන ආත්ම ශක්තිය පිළිබද හරි ඔයාට සතුටු වෙන්න පුළුවන්. මොකද හැම එකාම දිර්ග කාලිනව බලා හිද ඇත්තේ ගල් අතැතිව මිසක් ආත්ම ශක්තිය හිතේ දරාන නෙවේයි. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා........</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ජිවිතය කියන්නේ දෙවියෝ, යක්ෂයෝ සහ තිරිසන්නු නෙවේයි. ජිවිතය කියන්නේ උදෑසන පිබිද හිරු කිරණ සමග මිලින වී යන මලක උනන්දුවයි. එක් තුල මහා දාර්ශණික තර්ක නැහැ. පළමු හිරු කිරණ පහසින් නටන මල් වල ඇත්තේ උද්යෝගය හා දෝරේ ගලා යන සතුටයි. තව මොහොතකින් මිය යෑමට සුදානම්ව සිටියද හිරු කිරණ ගැන ඒ මලට ආදරයක් තිබේනවා. ඒක පැවැත්මේ ගැටලුවක්. </span><br />
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා....... ආදරය යනු අරක මේක නෙවේයි. ආදරය යනු මේ මොහොතේ ඔයාමයි. ඉතිං ඔයාට දැං ඔයාව මග හැරිලා....එත් මං තාම ආදරය හොයනවා පත්තු වෙච්ච ඇස් දෙකක් ඇතුලේ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-LxUJ5F5RL5c/UYVDAHTjiqI/AAAAAAAAAfg/XSw3XeoO4YE/s1600/tumblr_m96sblP5tc1qz6f9yo1_500.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="288" src="http://2.bp.blogspot.com/-LxUJ5F5RL5c/UYVDAHTjiqI/AAAAAAAAAfg/XSw3XeoO4YE/s400/tumblr_m96sblP5tc1qz6f9yo1_500.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-4254497361840520413.post-15787482578902804042013-03-26T07:23:00.000-07:002013-03-26T07:23:11.945-07:00<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-uzuaazj3clE/UVGtDyhoPYI/AAAAAAAAAec/rEziF0EbSjk/s1600/105.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://2.bp.blogspot.com/-uzuaazj3clE/UVGtDyhoPYI/AAAAAAAAAec/rEziF0EbSjk/s320/105.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා.... ඔයා අතෝරක් නැතිව කියවගෙන යනවා. අතරින් පරත හැඩ හිඩ තිය තිය ඔයා කියවගෙන යනවා. ඇත්තටම ඔයා කියවනවා නෙවෙයි ඔයා අනාගතය ගැන පිඹුරුපත් සකසනවා. අපි අරේහම කලොත් මෙහෙම අපිට ඉන්න පුළුවම්, අපි මේ විදිහේ තිරණයකට ආවේ මේ විදිහේ ජිවිතයක් හොයා ගන්න, මං නිහඩවම ඔයාගේ තාලයට නැලවෙන දෙතොල් දිහා බලාන ඉන්නවා. ඔයා එක එල්ලේ මගේ ඇස් දිහා බලාගෙන හිදිලා එකපාරටම අහනවා</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">" මොනවද බලං ඉන්නේ" කියලා....</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මං හිනා වෙනවා. ඔයා රවනවා. ආයෙමත් ඔයා කියවනවා, කියවන ගමන් හොරෙන් මගේ ඇස් නාභි ගතවෙලා තියෙන් තැන් ගැන පරික්ෂා වෙනවා. ඔයාව නිරික්ෂණය කරනවාට ඔයා කෙහොමත් කැමතියි. රාගික දෑස් වලින් ඔයාව පිච්චිලා යන විදිහට බලනවට ඔයා හුගක් කැමතියි බව මං දැනං උන්නේ. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-jiNjsylrENA/UVGtNRFxZAI/AAAAAAAAAeo/2O92gj5UJYo/s1600/clouds%252Cgirl%252Csad%252Cfield%252Cflowers%252Cmuted%252Cportrait-f7b376fb43f0cbfc4ad5632134bffc98_h.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://2.bp.blogspot.com/-jiNjsylrENA/UVGtNRFxZAI/AAAAAAAAAeo/2O92gj5UJYo/s320/clouds%252Cgirl%252Csad%252Cfield%252Cflowers%252Cmuted%252Cportrait-f7b376fb43f0cbfc4ad5632134bffc98_h.jpg" width="212" /></a></div>
<span style="font-size: large;">එත් වෙරෝනිකා..... මට වඩා ඔයා හරිම සුක්ෂමයි. පිරිමියෙකුගේ පුංචි චලනයන් පවා දුර තියන් මැන ගන්න ඔයාට හොද හැකියාවක් තියෙනවා. ඔයා ගාව තියෙන රහස දැන ගන්න මට මේ මුළු ජිවිත කාළයම මදිවේවි. එත් මං නිහඩවම ඔයාව නිරික්ෂණය කරමින් ඉන්නවා. ඔයාගෙන් ඉගෙන ගනිමින් ඉන්නවා. මේ ආදරය පවා ලෝභ නැතිව මුළු ශක්තියෙන්ම ඔයාට බෙදා දෙන්න පුළුවම් වෙලා තියෙන්නේ මං ටික ටික ඔයාගෙන් ඉගෙන ගත්ත හින්දා. මට වඩා ගව් ගණනක් දුර විහිදෙන ඔයාගේ ආදරය නිසා මං පිරෙන්න ගන්නකොට මට මාව හොයා ගන්න් පුළුවන් වන විදිහේ පාරක් ඒ මතින් තැනෙනවා. ඉතිං මං මාව ලෙහා ගන්න ගමන් ඔයාගේ ඇදුම් ලෙහෙනවා. ඔයා පුංචි කෙල්ලක් වගේ හැකිලෙනවා. ඇස් උඩ යනවා. ඩිංග ඩිංග ඔයාව ගිණියම් වෙන්න ගන්නවා. එත් ඔයා තවම ආදරෙන් පිරී ඉතිරෙන ගමන් ඉන්නේ, ඔයා හොයන්නේ ආදරය, ඔයාව සන්තර්පණය කළ හැකි, ඔයාව නිවාලිය හැකි, ඔයාව සනසාලීය හැකි ප්රේමයක්..!</span><br />
<span style="font-size: large;">බොහෝ ආදරයන් කාළය සමග දියවෙලා වෙනින් දෙයකට පරිවර්ථනය වෙද්දී ඔයා අනන්තයක් සේ මට ප්රේම කරමින් ඉන්නවා ඔයා තුල විශාල ඉඩක් මට හදා දෙමින්. බොහෝ වෙලාවට වෙරෝනිකා මගේ කාර්යය බහුලත්වය ගැන ඔයා හිටියේ නොක්කාඩු කියමිනුයි. එත් ඒ කිසි වෙලාවක ඔයා මාව සිප ගන්න අමතක කළේ නැහැ. ඒ සිප ගැනීම තුලින්ම ඔයා මා තුල ඇති මානසික විඩාව දුරු කරමින් මාව අළුත් මිනිහෙක් කරනවා. ඒ නිසාම අපි ආයෙත් අළුත් විදිහේ ආදරයකට මුල පුරනවා. අපේ ආදරය ඇතුලේ අපි කී පාරක්නම් පරන හැව ඉවත් කරලා අළුත් එකකට රිංගගන ඇද්ද? තනි තනිව ගෙවු ජිවිත එකට එකාසු වුණහම ඒවා කොච්චර විශාල වෙන්න ගන්නවද.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-H9lWxhoVq7w/UVGuVsyiAYI/AAAAAAAAAes/3dHbeW3qkzI/s1600/tumblr_l3z9yaBZyA1qaaxe1o1_500.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://4.bp.blogspot.com/-H9lWxhoVq7w/UVGuVsyiAYI/AAAAAAAAAes/3dHbeW3qkzI/s320/tumblr_l3z9yaBZyA1qaaxe1o1_500.jpg" width="256" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා......</span><br />
<span style="font-size: large;">මේක අවදානම් සහගත වැඩක්, හැමෝම අහද්දී ඇයි උඹලා කසාද බදින්නේ නැත්තේ (නිත්යානුකූලව) අපි හිනාවෙලා අපේ පාඩුවේ ඉන්නවා. හැමෝම තරගයක දුවන ගමන් තම ජිවිතයේ බර සැහැල්ලු කර ගැනීම උදේසා සහාකාරියක් හොයා ගද්දී අපි අපේ ජිවිත බෙදා ගැන්මට සබදතාවක් ආරම්භ කළේමු. ඒක ගොඩාක් තර්ජන මැද ප්රේමයක් බවට අපි විසින් පෙරලා ගතිමු. අපිට විසා නැති වුණත් අපි අනෙකාගේ විජිතය මත සැරිසැරුවෙමු. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඔබ ඔබේ සිහින කුමරිය හමුවෙතැයි සිතින් පතමින් ඔබ අසල දැවටෙමින් ඔබට ප්රේමය පුදන්නා වු ඒ සුරුපිනියව ඔබ මොහොතකට හෝ අමතක කර දමනවා. ඔබ ඇය සමග යහන් ගත වනවාත් ඇති, නමුදු ඔබ මනස නාභි ගතව ඇත්තේ අන්තැනක. නමුදු ඔබ ආයේ ආයෙමත් කියමින් ඉන්නවා ඔබ ඇයට ආදෙර් වග. ඔබට ලැබී තිබුණු පිවිතුරු හා ලස්සනම අවස්ථාවන් බොහෝමයක් මේ වන විටත් ඔබ අතින් ගිලිහි ගොස් ඇත. ඔබ කිසි විටක් ඒ ගැන අවධානයෙන් නොවෙයි හිද ඇත්තේ. ඒ ආදර තෙපුල්, ඒ උත්කර්ශවත් සිප වැළද ගැනීම් තුල මොකක්දෝ අඩුවක් ඔබට නිතර දැනෙන්නේ ඔබ ඇත්තටම ඒ අවස්ථාවේ සිහියෙන් නොව සිට ඇත්තේ. </span><br />
<span style="font-size: large;">වරක් ඔබ සිහියෙන් ඇය සමග සිනා සෙන්න,</span><br />
<span style="font-size: large;">වරක් ඔබ සිහියෙන් ඇයව සිප ගන්න.</span><br />
<span style="font-size: large;">වරක් ඔබ සිහියෙන් ඇය සමග යහන් ගත වන්න.</span><br />
<span style="font-size: large;">මින් පෙර කිසි දාක ඔබ විසින් නොවි සතුටක් එසැණින් ඔබ වෙත පෙරලා පැමිණේවි. මේ ගැහැණිය මෙතෙක් කල් කොහේ සිටියා දැයි ඔබ ඔබේන් ම අසා ගනිවි! මේ ඔබේ සිහින කුමරියම නොවේදැයි ඔබ ඔබෙන් ම අසා ගනිවි! </span><br />
<span style="font-size: large;">ජිවිතයේ වරක් හෝ ඔබ සිහියෙන් කටයුතු කරන්න.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">වෙරෝනිකා...... ඔයා තුල තිබෙන්නා වු ශක්තිය, මං වැනි වදකාර පිරිමියෙකු සනසවා ගැනිමේ හැකි ශක්තිය ඔයාට එන්නේ කොහෙන්ද? </span><br />
<span style="font-size: large;">ඉවසීමේ රතු කටු ටික කඩලා දාලා ඔයා ආදරය තුල ආයෙමත් ඉපැදිලා. සිප ගනිද්දී පිණි බිදු විසිරමින් පිපෙන මලක් වගේ ප්රබෝධමත් වන්න ඔයා ආදරයෙන් ඉගෙනගෙන. වචන අත්හැරලා ඔයා ආදරය අපි මත හිටවලා!! මේ ආදරය ළඵල දරන වේලාවයි, අද පුර සද නැගි රැයයි!!!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-cb71zc8-w7Q/UVGvMqYXN9I/AAAAAAAAAe0/Zq-2ud6CY48/s1600/f0e3f2cf0c6e00b9b06f3769fb71ad1f_large.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="http://4.bp.blogspot.com/-cb71zc8-w7Q/UVGvMqYXN9I/AAAAAAAAAe0/Zq-2ud6CY48/s320/f0e3f2cf0c6e00b9b06f3769fb71ad1f_large.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>වෙරෝනිකාhttp://www.blogger.com/profile/04401067928710188542noreply@blogger.com1